Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A szocialista krónika

próbálta körvonalazni, majd módszertani levélben a krónikairóknak is kézbeadni, hogy legalább egy vázlatos útmutatás segítse azoknak a munkáját, akik e nemes célkitűzés megvalósításán fáradoznak. Ez a módszertani levél ugy határozza meg a krónika fogalmát, hogy: "A krónika a település, vagy vállalat, üzem, intézmény stb. éves fejlődését megörökítő évkönyv. Célja: megörökíteni a települések, intézmények /kisebb egységeik/ vállalatok /üzemeinek brigádjainak/ szervezetek ós moz21 galmak jelenkori életét". E megfogalmazással tulajdonképpen ma is egyet érthetünk azzal a raegtoldással, hogy a krónika min denre kiterjedő adatgyűjtemény, s megörökít olyan jelenségeket is, amely a dolgozó nép hangulatát állásfoglalását jól tükrözi, s ma könnyebben hozzáférhető segédeszközök felhasználásával élővé tudja tenni, majd vissza tudja idézni az elmúló,egyszer megtörtént jelenségeket. A helytörténetÍrásban betöltött szerepe mellett komoly népművelési funkciója van, mert a krónika segítségével könnyebben elkészíthető egy-egy kiállítás, amely akár retrospektív jelleggel, de mégis hatással van a mai nemzedékre, dokumentál, tanit és egyben nevel is. Az ország egyenlőre legjobban működő krónikáiró mozgalmát, látva annak szükségességét, Baranya Megye Tanácsa 1972. január 1.-től a 44/1971.sz. VB. határozattal megyéjük minden lakott településére vonatkozóan kötelezővé tette, s kiadta az erről szóló utasítást, amely megjelent Baranya megye Tanácsának 1971. évi 5.számú Közlönyében, a tanácselnöki utasítások és 22 rendelkezések között. Mint a határozatban olvashatjuk: "A Végrehajtó Bizottság a községi krónikairást aktuális feladatnak tekinti, i I