Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A szocialista krónika

Foktőn, majd ezt kővetően több helyen megindult a munka. Folytatásnak tekinthetjük a Salgótarjánban 1965. szeptember 26-28-a között rendezett "Honismereti Napok" - at, a Hazafias Nópfront Nógrád megyei Bizottsága, Salgótarján város Tanácsa VB., a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága, a TIT Nógrád megyei szervezete ós a Magyar Történelmi Társulat Nógrádi Csoportja szervezésében. Itt világosan kiderült, hogy mind az adatgyűjtés, mind a krőnikairás olyan gazdag tárháza a történetírás szempontjából fontos adalékoknak; amit semmilyen más forrás nem pótolhat. Ugyanakkor a néprajz, szooiográfia, nyelvészet, képzőművészet, zene, építészet, településtudomány, agrártudomány és még sok kapcsolódé tudományág igen sokat meríthet a jól vezetett krónikából. Jánosi Ferenc szerint a falukrónika: "mint ujtipusu, elsősorban a jelennel foglalkozó, szocialista jellegű forrásanyag páratlanul gazdag képet adhat majd a szocialista mezőgazdaság és az egységes paraszti osztály történeti kialakulásáról, a szövetkezeti termelőmunka fejlődéséről, s ennek nyomán a falu átalakuló életformájáról, a szocialista életforma megszületéséről. A falukrónikák Így a leghívebb tükrözőivé válhatnak annak a dogmatikus szemlélet által korábban elhalványított törvényszerűségnek, hogy - a nép a történelem alkotója". Mint a honismereti mozgalom része, a krőnikairás Hajdú-Biharban 1969. májusában Hajdúböszörményben került a nyilvánosság elé, majd 1969. októberében a püspökladányi konferencián határozattá vált. Ekkor a DMMK. munkatársa, Francz Vilmos tartotta kézben, a a körülményeket figyelembevevő jól