Béres András: Útmutató krónikaíróknak - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 7. (Debrecen, 1975)

A krónikairés, mint a honismeieti-hslytöltenetl feldolgozás fonása

A történeti értelemben vett krónikák számos érdekes történeti tényre, történeti adatra világítanak rá, s olyan eseményeket ismertetnek meg velünk, amelyre vonatkozóan más forrás nincs, 0 Így ezek nélkül a bizonyos korra vonatkozó ismereteink nagyon szegények lennének. Másik igen fontos magasabbszintű formája a Qesta* A Qeata "/lat.* tettek, viselt dolgok, történet*/* az európai latin nyelvű történetírásnak a krónikánál fejlettebb műfaja* Egy nép, 111* ország történetét Összefoglalóan igyekszik elmondani* A magyar történetírásban a több középkori forrás idézeteiből rekonstruált Oeste Ungarorum,amely 1091-92 körül keletkezett".

14 Itt kell természetesen megemlítenünk a História domus-t ie, amely tulajdonképpen egy-egy szerzetesrend, átvitt értelemben egy-egy egyházközség, vagy egyházkerület krónikája, története* Mint a helytörténetiráenak egy sajátos formája már bizonyos tekintetben rokon vonásokat mutat a mai értelemben tett krónikákkal, hiszen időrendben foglalja Össze az eseményeket s módszerét tekintve a mindennapok történetét is magában foglalja* Bgy-egy községi monográfia esetében ma is nagyon jó forrásanyagnak tarthaté* Ezekből az egyházak iratai között de egyházi levéltárakban nem egy értékes példányt találunk, s jóllehet az eseményeket az egyház szemszögéből rögzíti, mégis a világi eseményektől nem tudja elvonatkoztatni magát, ismeretük nélkülözhetetlen a feldolgozó munkában* • mai krónikairés természetesen sok tekintetben különbözik a történeti értelemben Tett krónikáktól. Jól tudjuk, hogy egy történeti kép teljes megrajzolásában a krónikás nem játszhat ma olyan szerepet, mint amilyen szerepe volt a törté-