Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)
I. FEJEZET. Település, városfejlesztés - A munkásterületek
1823 19 3 9 2 11 1828 19 5 13 4 7 1829 19 6 18 4 3 1832 23 2 20 1 4 Ennek a számsornak egy későbbi folytatása hasonló állapotra mutat, mint az alábbi táblázat igazolja. Év Olajos 1834 17 1837 18 1838 15 1839 17 1840 21 1841 15 1842 17 1843 17 1844 21 1845 20 A fenti adatok bizonyítják, mennyire nagy volt a lakosság hullámzása, de arra is rámutatnak, hogy a napszámosok egy része állandó lakóhelyhez jutott, vagyis az összeírásban „háztartásnak" nevezett önálló ház vagy kunyhó megépítését is vállalta. Erre világít rá egy tanácsnoki jelentés 1829. december 9-én annak megállapításával, hogy „a Czegléd úti temetőn túl az olaj ütők részére kimutatott helyen nagyon szaporodnak a házak és más forma s több épületek tétetnek, mint mesterségek folytatása tekintetéből amennyi megengedtetett"; a vizsgálat megejtésével Lukátsy András szenátort bízta meg a tanács. 222 Egy' 1829. évi összeíráshoz készült tájékoztatás pedig azt irta, hogy az Olajütő 19 háztulajdonosa és 6 lakója általában 4-6 forintos vagyonalap után fizeti az adót. Nagy részük „olajos, de van közöttük taligás, kufár, csősz és napszámos". 223 Ezzel maga a tanács is elismerte, hogy új lakónegyed kezdett kialakulni, amely már elszakadt a városárok külső vonulatától és attól viszonylag messze feküdt, túl a Dobozy temetőn. Ezt a megállapítást 1839. május 13-án még inkább rögzítette, amikor Dömsödi Gábor városkapitány arról tett jelentést, hogy „ ... az Olajütőben nemcsak az olajütéshez szükséges, hanem egyéb egész megtelepedést mutató épületek s kisebb terjeszkedések is tétetnek és sokan adó alá is oda íratnak össze". 222 A megtelepedést az újsorhoz hasonlóan a tanács itt is igyekezett meggátolni. 1830. július 26-án perbe fogták Bajik András és Juhász Ferenc o 1 ajütőbeli lakosokat kunyhóépítés miatt. Azzal védekeztek, hogy régebbi kunyhójuk összeomlott, a jelenlegi a föld szintje alatt van „nád korcsolásból és dirib-darab fákból megtapasztva van készítve". 225 Még az ilyen büntetések sem kény szeri thették vissza az otthont kereső személyeket az Olaj ütőből, sőt még az „albérleti" rendszer is kialakult az ott felépült házakban. Erre mutat a büntetőtörvényszék 1844. április 6-án hozott ítélete, mely a miatt a főügyészi vád miatt, hogy az Olaj ütő néhány háztulajdonosa „házaiknál minden adó nélkül lakókat lappangtat", elrendelte „kunyhójukat elNapszámos Egyéb Családfők száma 3 8 28 5 5 28 6 5 26 5 6 28 5 7 33 5 9 29 4 4 25 5 4 26 1 22 1 10 31
