Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

I. FEJEZET. Település, városfejlesztés - Az árkon kívüli település

Az 1803-ban készített összeírás az alábbi helyzetet tükrözi:

21 Utca neve Zsellér Lakó Hatvan 101 114 Péterfia 6 4 Csapó 157 136 Cegléd 156 137 Varga 81 85 Piac 36 31 A családtagok száma ismeretlen, mert az összeírások csak a családfőket vették számba. A zsellér meghatározás a tanács fogalmazásában azonos értelmű volt a várossal „kollektív" szerződéses viszonyban élő új sori lakossal, míg a lakó kategóriája több értelmű, elsősorban házzal nem bíró albérlő volt ebben az évben is. A külsővárosi népesség- és házszaporulatra jellemző az 1825. évi részleges összeírás is, amely a Csapó utcai hóstáton 208 házat, 11 kunyhót, 167 lakót tüntet fel.

203 Ugyanebben az évben azt is kimutatták, hogy a külsősori taxások a Csapó utcára mikor költöztek be. Ez a második összeírás azonban nem egyezik meg az előbb idézettel, miután a házzal bíró zsellérek háztulajdonát 223 főben állapítja meg az alábbi megoszlással: 1810 előtt épített házak száma 46; az 1811-1821-ben épülteké 110; az 1822-1823-ban épült házak száma 35, majd az 1824-1825. években ismét 22 ház épült, s mindezekben a háztulajdonosokon kívül lakók is éltek.

204 Egy másik összeírás a Csapó utca új sori településének elhagyásával az alábbi adatokat közli:

205 Utca neve Házak Szobák Pitvarok Kamrák Lakók Péterfia 127 205 127 83 95 Hatvan 151 • — 186 133 Piac 36 73 55 Varga 110 223 143 Cegléd 266 459 . — 252 Az eddig ismertetett összeírásokból megállapítható, hogy a Péterfia mentén fekvő hóstát megtelepedése egészen korlátozott volt, holott a Nagyerdő irányában megvolt a terjeszkedés lehetősége, de ott a város nem engedélyezte vagy nagyon korlátozta a házhelyek kialakítását, tekintettel arra, hogy - mint korábban láttuk - elsősorban gazdag polgárok számára tartott fenn kertgazdálkodásra alkalmas telkeket, valamint abban az irányban fejlesztette ki a városi közsétányt is. Ugyanez volt a helyzet a Piac utcán, amely már eleve a leggazdagabb polgárok házainak építésére szolgáló telephely volt. Ugyanakkor a Cegléd és a Csapó utcák lehetőséget nyújtottak arra, hogy szélesebb körben és hosszabb utakon fejlődjenek a telepek, s valóban, ezeken az utcanegyedeken alakultak ki a periféria legnépesebb zónái; mindezekhez még a Hatvan utca társult, amely a később megerősödött munkástelep színhelyéül szolgált.