Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

I. FEJEZET. Település, városfejlesztés - Az árkon kívüli település

vezették kérése nem teljesíthető. Ahhoz viszont hozzájárultak, hogy az érdekeltek pénzért telket vegyenek és házat építtessenek.

198 Az új sori földek házhely céljából történt igénybevétele egyre szaporodott. 1832. december 9-én az összeírásokra kiküldött bizottság megállapította, hogy minden tilalom ellenére 1826 óta „a béres lakók a külső városi taxás telkeken tsak ugyan megszaporodtak", holott ezt a helytartótanács már 1828 novemberében kelt rendeletével szigorúan megtiltotta; az összeírás idején a lakók - azaz a valakinél bérletet élvező személyek - megszöktek „s nagyobb részént a külső szomszéd helyekre elszéledtek", mert „szegény sorsú s élelmeket két kezi munkájukkal kereső emberek".

199 A tanács az új soriak felett nem tudott úrrá lenni, számukat sem ellenőrizni, sem foglalkoztatásukat megoldani nem bírta. Hiába szabályozta többszörösen a házépítés feltételeit, azok egyre-másra növekedtek és az 1840-es é/ékben már széles övezetet alkottak. A városi vezetők bizonyos kompromisszumra kényszerültek, ha a lakosokat nem akarták állandóan vád alatt tartani és perbe fogni. Ilyen jellegű megalkuvásnak tűnik az 1837. január 19-én hozott határozat, amely oly módon szabályozta a hóstáti házak eladását, hogyha „szabad kézből történik az eladás", a tanácstól vagy az elbocsátó községből erkölcsi bizonyítvány megszerzése szükséges, amelyben azt is igazolni kell, hogy a vásárló vállalja a taxásokra akkor kötelező 16 napi szolgálatot a város rendelkezése szerint. Ha a ház valamely köztartozás vagy magántermészetű adósság fedezete céljából kerül eladásra, akkor a legtöbbet ígérőnek árverésen kell adni, de csakis erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező személy részére.

200 Az újsori lakosok kötelezettségeiről részletesebben később, a társadalmi helyzet tárgyalásánál lesz szó. Az újsoron bekövetkezett állandó megtelepedések menete annak ellenére, hogy az összeírások pontatlanok és a már említett okok miatt félrevezetők, mégis feltárják a hóstátok alakulásának néhány jellemző mozzanatát. Azt mindenképpen bizonyítják, hogy a lakóházakban több háztartást vezető és anélküli személy élt; a háztulajdonos ugyanis főbérletként kiadott egy-egy lakrészt, s azon kívül - ma albérletnek mondanánk - egyetlen szobában több fő részére kisebb férőhelyet biztosított. Más évek mellett 1772-ben az alábbi kimutatás készült:

201 Utcai hóstát neve Piac uo. cigány Cegléd Szent Anna uo. cigány Hatvan uo. cigány Csapó uo. cigány Péterfia, cigány tulajdonos Háztartós Lakók (gémeikéi; 8 13 5 59 2 5 3 21 12 18 6 74 22 14 11 .. 260 3 6 3 32 15 24 9 109 2 5 3 nincs adat 7 13 6 53 5 11 . 6 ,52 4 4 - 23