Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)
Függelék - Követi utasítások
4. (Tolna vm-hez csatlakozva, kérni kell az uralkodó közbenjárását az oroszországi katolikusok védelme érdekében.) 5. Vas vm-hez alkalmazkodva ki kell dolgozni a fenyítő törvényszéki jogszabályokat.) 6. (A magyar nyelv fejlesztése ügyében a nemesek részéről is adományokat kell gyűjteni.) 7. (Az országgyűlési követek szállásköltségének kifizetését kéri Pozsony vm és város. Ehhez a követek járuljanak hozzá.) 8. (Bártfa kérését támogatni kell a Hrabovszky-féle alapítvány kiadatása érdekében, az evangélikus iskola javára.) 9. A közigazgatás és a megterhelt adózó népnek érdeke egyformán kívánják ugyan, hogy a nemesség a megyei háziadó fizetésében, melynek főbb rovatai egyedül vagy nagy részben az ő javára esnek, amazokkal osztozni, ezen adóztatási elvet mindazonáltal úgy véli elfogadhatónak, hogy elébb a nemesi birtokok egyenként felmérve és rólok telekkönyvek készülve légyenek és így az adókivetésnek biztos kulcsa megállapíttassék, hogy továbbá a házíadó rovatait, legalább azoknak maximumát, mind pedig azon irányt, melybe a háziadót a nemesség az adózókhoz képest viselje, nem a megyék, hanem az ország gyűlési határozzák meg jövendőben. 10. A nemzeti, jólét kifejlése s felvirágozhatása egyik legfőbb akadályának tekintvén az ősiségét, melly midőn a nemesség nagy részének birtokait folytonos ingatagságban tartja s újabb-újabb megtámadásoknak teszi ki, másfelől éppen ezen bizonytalanság által azoknak értékéből igen sokat lehúz és azt okozza, hogy azok hitel alapjául való betsök mértéke szer ént nem szolgálhatnak (a követek foglaljanak állást az ősiség ellen). 11. Az újabb törvényeknek az úrbéri tartozások örökös megváltását tárgyazó engedményes rendelete eddig igen kevés sikerre vezetvén, kötelességébe kell tétetni a földesuraknak, hogy jobbágyaiktól, ha azok magokat egy testben megváltani akarják, a tartozások summájának, mint kamatnak, megfelelő tőkét kész pénzben felvenni tartozzék, melynek mennyiségét, ha az a felek költsönös egyezkedése által megállapítható nem lenne, a megye határozná el, a megerősítési jog a nagyméltóságú m. kir. helytartótanács részire fenn maradván. 12. (A dézsma eltörlendő vagy megváltandó.) 13. (A vegyes házasság engedélyezendő.) 14-15. (A királyi városok szervezetének összehangolását szorgalmazni kell.) 16. A hitel emelésére és feltartására általánosan igen szükségesnek és hasznosnak (tűnik a váltótörvény könyv vezetése, mégis) törvény által kimondatni s meghatároztatni véljük, hogy a kereskedőknek olly portékák áráért követeléseik, melyeket nem kereskedők egyéneknek adtak el, úgyszinte a mesteremberek, bármiféle munkabérből eredett követelései, két esztendőn túl elidősülnek, vagyis ha a vásárlástól vagy mestermív általvételétől számítandó két esztendő alatt a hitelező kereskedő vagy mesterember adósát tartozása megfizetésére törvényesen felszólítani s kint levő portékái árát vagy munkabérit bevenni elmulasztotta, azon túl kereskedői könyvénél fogva rajta követelést nem formálhat, hanem ha attól tartozása valóságáról rendes követelményt tett vagy adósát az aránt perbe idéztette. 17. (Az örökösödési jogot újból szabályozni kell.) Forrás: HBmL. Jel. 243/1843. 1842. december 31. Bizottsági jelentés a városrendezés és a várospolitika egyes kérdéseiről (Simonify Dániel, Nagy Sándor, Derecskey József tanácsnokok, Vámossy Károly főjegyző, Vecsey József népszószóló, Jób József, Vas Benjámin esküdtek, Komlóssy László tiszti ügyvéd (főügyész) közös jelentése a tanácshoz és a választott hites közönséghez.) A javításnak és a jogok költsönös méltánylatának jelen korszakában, midőn nemzetünk mélly böltsességű, s legjobb akaratú kormányának hozzájárultával egy jobb, egy boldogabb jövendőnek útját készíteni s minden akadályokat, mellyek a nemzeti egységnek (kiemelés tőlem, K. Gy.) s az ebből kifejlendő erőnek s nagyságnak tsonkítására lehetnének, elhárítani gondos igyekezettel törekszik azon tárgyak között, melyekkel a nemzetnek minél előbb tisztába kell jönnie, alázatos véleményünk szerint első helyen áll a királyi városok országgyűlési helyzete és mitől emez feltételezve van, azoknak belső elrendezése. Mert hogy a dolog mostani állásába tovább nem maradhat, arra a királyi városok többségének felszólalása egy részről, más részről azon igazságos méltánylat, melylyel ezen felszólalások eddig a tekintetes megyék által fogadtatnak, elegendő kezességül szolgál.
