Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)
Függelék - Követi utasítások
után, ha mindjárt nem említődik a meg, hogy a könnyen megtörténhető betegség, halál esetében nem maradna más senki, aki azon törvényhatóság részéről a követtségi képviselőséget viselné az Ország Gyűlésén. De sérelmes annyiban is, hogy arra nézve, hogy valamely törvényhatóság követet küldhessen, nem is egyedül annak nagysága vagy kiterjedése szolgál alapul, hanem annak törvényes jussa és az által való felállása, sőt ha kisebb a törvényhatóság, még annyival nagyobb oltalmat kíván. Ide járul végre az is, hogy a törvény rendelése szerént ezen rendszeres munkában dolgozó Országos Kiküldöttségnek világos utasításul adatott az, hogy a törvényes jussok a magok épségében fenntartassanak, és azok semmi tsonkítás alá ne essenek. Erre a tárgyra nézve tehát a királyi városok részéről külön szavazat (votum separatum) adattatván, s abba több helyes okok s törvények hozódván elő, szükségesnek tartjuk (utasítás kiadását). V. A királyi városok elrendeléséről (A javaslat a királyi biztos helyett inspector kiküldését indokolja. A debreceni bizottság ezt is sérelmezte, mert) az 1790. esztendő 67. t. czikkelye a városok jussainak épségben való megmaradása rendeltetik; az 1715. esztendő 36. t. czikkelyébe pedig világosan ki van téve, hogy a királyi városok tsak egyedül a szükség esetében legyenek királyi biztosság alatt, különben azzal ne terhelődjenek. Márpedig ebből a törvény javallatból látni való, hogy a névnek elváltoztatása által a királyi városok örökös gondviselés alá vettetnének, ami a királyi városoknak mind törvényhatóságokkal, mind a törvény szerint politicai fennállásokkal ellenkezik, s méltán lehetne félni annak rossz következéseitől. A királyi inspectorok tehát hasonló összeköttetésben lévén a magistratussal, mint szoktak lenni más néven a királyi biztosok, azok által éppen ez a teher tétetne a királyi városokra, amitől hazánk törvényei azokat felmenteni kívánják. De nintsen is azokra legkisebb szükség is, amennyiben a törvényes dolgokra nézve nyitva áll a meg nem elégedett fél előtt perének a felviteli útja, úgyszintén a panaszolkodók előtt a főigazgatói székek eleibe való folyamodás, melly két törvényes útnak és módnak az örökös királyi inspectoroknak a felállításával gyakran összeütközésbe kellene jönni. IV. Articulus. A királyi városi tiszti szék választásáról. (A javaslat szerint háromévenként kellene tisztújítást tartani, míg a szenátorok, jegyzők, ügyészek, pénztárosok, árvagyámok) szabad szavazás által elválasztatván, hivatalokban örökösök lesznek. A királyi inspector - egyetértvén a magistratussal és a választott hites közönséggel, a választás alá esőket kinevezi s előbb a Választott Hites Közönségben, az után pedig a magistratusban történt ürességek a senatusnak és a Váll. Hit Közönségnek egyenlő szavazatjok által betöltődnek. Erre az az észrevételünk, hogyha ugyanazt lehet tapasztalni, hogy a tisztek választásában minden törvényhatóság különös figyelemmel van az eránt is, hogy bírái birtokosok légyenek azon törvényhatóságban, szükségesnek tartjuk a királyi városokra is azt törvény által világosan kiterjesztetni, hogy tsak olyan polgárok tevődhessenek ki választás alá, akik arra érdemesek és itt helyben birtokosok. (Az V. articulusban kihagy ondónak tartják, hogy országgyűlési követté idegen is választható legyen.) (A továbbiakban szó van a királyi cenzusról és az országgyűlési taksákról, majd IX. articulusként) a városban élő nemesekről. (Javasolják, hogy a nemesek bérbe adott házaikat kötelesek beszállásolás céljára rendelkezésre bocsátani.) (A XVII. Articulusban a küldöttség tiltakozik az ellen, hogy zsidók házat szerezhessenek a királyi városokban.) Forrás: HBmL Jel. 702/1832. 1836. augusztus 11-én Jelentés az elmúlt országgyűlés eredményéről (Poroszlay Fridrik, Deretskei József szenátorok, Csató István esküdt bizottsági jelentése.) A legközelebbi Ország Gyűlésen hozott Törvény Czikkelyeket úgy látjuk, hogy azok kétféle tekintetben érdeklik ezen nemes várost. 1-ször. Mint nemesi jószágokkal, s taxásokkal bíró földesuraságot. Ilyenek az Űrbéri Törvénycikkelyek és hátrább a 44-ik. te, mely a legközelebbi Ország Gyűlése költségeinek a nemesi rend által való viseléséről szól. De ezeknek teljesedése miképpen terjendő vételéről az illető Tek. Nemes Vármegyét, melyeknek kebelében, tudniillik ezen Nemes Váras nemesi jószágokat bír, fognak rendelkezni.
