Komoróczy György: A reformkori Debrecen - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 6. (Debrecen, 1974)

III. FEJEZET. A politikai és igazgatási szervezet - A végrehajtószolgálat

A tisztségek elosztása mindig a szenátus testületének megválasztása után történt, a szenátorok rangsorolásának megállapítása befejeztével. De mint már említettük, a reszortok személyhez kötődvén, egy-egy szenátor magával vitte korábbi munkakörét, kivéve, ha a közigazgatás helyett a bírósághoz osztották be. A hivatalok lettek volna hivatottak arra, hogy az ügyosztályok szerepét betöltsék, de erre nem voltak képesek, mivel a mindent részletesen tisztázó utasítás hiányzott hozzá. Egy 1844. május 13-án kelt tanácsi jelentés szerint „a főbírói hivatal köréhez tartozik" minden ügy, de csak „elnökiképen"; irányítja a jegyzői hivatalt, felügyel a város határaira; a polgármester köréhez tartozik „a város gazdaságára felügyelni", a vásárjövedelem kézbentartása és a pénztárvizsgálat.

145 Ez csak nagyon hozzávetőleges lebonyolítása a hivatali ügyintézésnek! De amennyire tisztázatlan volt a hivatali ügykörök megoszlása a városi élet felsőbb szintjén, annyira konkrétnek tűnnek az alsóbb szintű, ún. szubalternus tisztviselők munkakörei. A városnál önállóan tett esküt a szalmabiztos, az adószedő,, az éléstári gondnok, az építési felügyelő, a házadószedő, a vásárbíró, a számvevő, a városgazda, a mezőbiztos, az ohati inspektor, az árvagondviselő, a belső, az építtetőszolga, a hajdú, a lovas hajdú, a tömlöctartó, az erdőcsősz, a mezőcsősz, a darabont, a könyvnyomtató, a földmérő és segédje stb. Ezeknek a munkájánál a személy változott egy-egy tisztújítás után, de a reszort megmaradt. A vezető tanácsnokokkal szemben e téren fordított folyamat játszódott le a tényleges ügyintézéssel járó munkakörök ellátásánál.

146 A főbíró helyettese a másodbíró (substitutus iudex) volt, de feladatkörét nem rendszeresített állásként látta el, hanem a rangidős tanácsnok és nem a polgármester kapott megbízatást a távollevő főbíró helyettesítésére.

147 A főbírók általában a város gazdag, képzett polgárai közül kerültek ki. Többen éppen haladó nézeteik miatt nem örvendtek különösebb népszerűségnek, mint Domokos Lajos, a XVIII. század egyik legáltalánosabb műveltségű debreceni egyénisége; főként a közép- és kispolgárság nem szerette, amiben talán az is szerepet játszott, hogy politikai hitvallása miatt magával az uralkodóval, II. Józseffel is szembekerült.

148 A főbíró, ha kivált a szolgálatból, csak kivételes esetben és egyéni elbírálás alapján kapott nyugdíjat.

149 A polgármesteri állást 1774-ben kívánták megszervezni, de munkakörére az első jogszabály 1776. október 11-én lépett életbe. Elvileg ő volt a gazdasági ügyek legfőbb irányítója, de hivatali intézkedéseiről tájékoztatnia kellett a szenátust, sőt legtöbbször előzetes hozzájárulást is kért. Elnöklete alatt tartották a gazdasági gyűléseket, első ízben 1776. október 21-én.

150 E tisztség feladatköre lett volna, hogy közigazgatási ügyekben felváltsa a főbírót, de ez Debrecenben nem következett be; ha egy polgármester meghalt, az állását helyettesítéssel kellett betölteni, amit a tanács és a választott hites közönség együttesen gyakorolt, nem választás, hanem kooptálás útján. Ez történt Fáy János polgármester 1833. december 28-án bekövetkezett halála után. A tanács egykorú szóhasználata „kinevezést" említ a polgármesteri állás helyettesítéssel történő betöltésekor.

151 Ha a helyettes polgármester szenátor volt, jog szerint néha bírói feladatokat is elláthatott volna, illetve a törvényszéki ügyosztályhoz kaphatott volna beosztást. Ez a kettősség azonban már magának a tanácsnak sem felelt meg, ezért 1836. június 8-án olyan értelmű határozatot hozott, hogy