Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György

A három ország - Erdély, a hódoltság és a királyi országrész - határán élő Debrecen csak sok-sok áldozattal tudott fennmaradni, sőt gazdagodni a XVI-XV1L században. Várad 1692-ben történt visszafoglalása után, amikor a császári vezérek hadműveleti bázisukat amúgyis Debrecenben tartciták, az akkori városvezetőség teljes nyíltsággal melléjük állt. A gyulai török 1593 őszén rácsapott a Berettyó környékére és Debrecenre is. A város polgárságának egy része szembefordult a tanács Habsburg-párti politikájával, ezeket később perbe fogták. A mozgalom az első plebejus jellegű politikai megmozdulás volt Debrecenben. 1694. március 29. Mivel hogy ez a személy Varga Dávid mind maga személyében complex társaival edgyütt hitit és keresztyéni kötelességét meg nem gondolván a Nemes Tanács ellen pártot ütött, rebellait, mind másokat a pártütésre, elöljárói ellen való támadásra inditott, uttzánként hozzá hasonló pártosokkal edgyütt az embereket járta, jártatta, titkos tilalmas éjjeli gyűléseket csinált, az váras lakosit a Tanács és töb elöljárók jó végezésének elbontására, akadályozására, az biró és a tanács ellen való támadásra, fegyverforgásra ingerlette. Magát elöljáróvá, fővé tette, az embereket fegyveres kézzel felgyűlni parancsolta, az kapukat elállotta és elállatta, az ellenség és veszedelem előtt szaladókra reájok támadván elmenéseket akadályozta, az. vidékbélieket rosz tanácsával tartván és hazugsággal biztatván sok keresztyén lelkeknek az pogány kézben való adattatására és megöletésére okot adott, az városon esett pártütések, támadásnak feje, oka és fő eszköze volt, melly nagy gonoszságáért akarmelly kinos halálra érdemes volt volna, mindazonáltal az Nemes Tanács eddig való sanyaruságát, neveletlen gyermekeit és sok becsülletes embereknek érette való törekedésit megtekintvén nékie megkegyelmezett, ugy mindazonáltal hogy soha többé az varasban való lakása meg nem engedtetik, sőt ha itt találtatik, halál lészen fején. Errül penig minden ember tanullyon. Közölte: A hatszázéves Debrecen. 41. - A megmozdulásra lásd Varga Antal: Az 1693. évi debreceni felkelés. Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966) 147. és köv. lapok. M. Gy.