Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György

Evlia Cselebi, a híres XVII. századi török utazó és útleíró 1660-1666ban járt Magyarországon. Az "1660-ban török uralom alá került Nagyvárad vidékét, elsősorban Debrecent is leírja útikönyvében. 1664. . . . E Tatárvárból három óráig észak felé menve, Kis-Kereki nevű várhoz érkeztünk. Ennek a neve erdélyi nyelvjáráson van. Építője szintén Menucseher gyermekei közül Nikbán-Ezsder volt. Egyik király kezéből a másikba jutott s jelenleg Apafi Mihály erdélyi király uralma alatt Hajdúság kerületében egy tulipános réten fekvő erős vár. Boldogult Szidi Ahmed pasa e várnak időt és kegyelmet nem adva, a külvárosát felégette s néhány ezer foglyot és zsákmányt vitt el onnan. Várad elfoglalása után e vár rájái meghódoltak, azért a vár Köprüli Ahmed vakufja lett. Innen virágzó mezőkön és szőlőkön átmenve, Debreczen nevű nagy városba értünk. E város bírái ,és rájái Szülejmán khánnak meghódoltak. A régi összeírás szerint az egri ejáletbe kerültek, most pedig a váradi ejálethez írattak át s a padisáhnak évenkint negyvenezer magyar arany adót fizetnek s a budai, egri, váradi és jenői pasáknak is néhány száz köteg posztót s más különféle ajándékokat, különösen hintókocsikat adnak. E városnak összesen tizenkétezernyolcszáz deszkazsindelyes tetejű, alacsonyabb-magasabb téglaépítkezésű csinos háza van, kertekkel. E városnak tizenkét „bíró" kormányzója van, kik ezüstfogantyús botot hordanak. A városnak összesen negyven temploma van. Háromszáz posztós boltjában és még másféle ötszáz boltjában mindent asszonyok árusítanak. Háromszáz utczája van. Négy oldalról mély árok övezi a várost s minden oldalról hat kapuja van. E város árkaival erősebb a várnál is. Köröskörül hetvenhétezer szőlőkertje van. Egyszóval Magyarországnak sokkal gazdagabb termékenységű és nagyobb olcsóságú mezői vannak mint Egyiptomnak, mert itt mindenféle rácsos kertek Is szőlők láthatók. Nevezetességei: Vörös és fehér szőlője, szilvája, körtéje, főkép pedig tiszta fehér czipókenyere, mely olyan, hogy a világ negyedrészén sincs párja. Mikor Szulejmán khán Budát a német király kezéből elvette, akkor Debreczen rájái Szulejmán khánnak azt mondva: „Háborúd szerencsés legyen!", két pár kenyeret hoztak ajándékba, s mindegyik pár kenyeret száz bivaly húzta. Mikor Szulejmán khánnak azokat átadták, Szulejmán khán így szólt hozzájuk: „Városotok gazdag legyen és gyermekeitek sokan legyenek!" és szabadalomlevelet adott kezükbe. Most már sokan is vannak s minden ember után egy-egy arany adót, továbbá bárány- és szőlőadót fizetnek s minden más kötelezettségtől fel vannak mentve. Mostanában Várad kijavítására segítséget adtak. Vize és levegője kellemes, szép férfiainak és szép asszonyainak se szeri, se száma. Itt is megvendégeltek és megajándékoztak benünnket, s mely után észak felé indulva, hegyeken, völgyeken és csinos falvakon haladtunk át és Pocsaj nevű várhoz értünk. Pocsaj vára. Az építőjét nem tudom, de régidő óta Erdély királyainak uralma alatt állott, most pedig a váradi ejáletben van s kerületének egész adója a váradi katonaságé. Külvárosát még Várad meghódítása előtt Szidi