Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György
tendőktől fogva lett szorgalmaztatásától és e helynek keresésétől megszűnjék. Ezekben azért, hogy mind ennyi fél között jó mód találtassék, végeztük azt, hogy a hajdú vitézek, mind azok kik Kalló városában letelepedtek, mind pedig, azok akik közüket tartanák hozzá, akik lehetetlen dolog, hogy mind abban a helyben szorulhatnának, azok akár ide való kötelességben, úgymint Magyarországhoz köttetve legyenek, akár Erdélyhez köttetve legyenek hittel, onnan két helyre költözzenek ki: a Magyarországhoz tartozó vitézek Csegére, az Erdélyhez valók Nádudvarra, amely helyeket azon igazsággal, kötelességgel és feltételekkel adunk nekik, amikkel előtte Kalló városát adta volt azon vitézeknek a meghalt fejedelem Bocskai István, az ország és egyebek is. Kiben, hogy maguk és maradékuk örökös lehessen, felelünk arra nékik, hogy amely nemes emberek mind a két helyt örökösen bírták, azokat kielégítjük belőlük országul, úgy hogy csak tulajdon övék legyen. A szükség azt hozván, az elébbi kötelesség, úgy mint szegény Bocskai István adománya, mint immár szabadságban élő emberek, az erdélyi székelyek módja szerint tartozzanak Magyarországnak és Erdélyországnak szolgálni ezen hajdú vitézek . . . Kiad.: Szendrey István i. m. 26-27. lap. 48 A kallói hajdúk Báthori Gábor adománya révén Böszörménybe és Pródra települtek át. így alakult ki a későbbi hajdúkerületet alkotó ún. öreg hajdúvárosok csoportja, Nánás, Dorog, Hadház, Vámospércs, Szoboszló, Polgár és Böszörmény. 1609. szeptember 13. . . . Midőn pedig mi, isten kedvező kegyelméből ezen fejedelemségre felemeltettünk, észrevettük, hogy ő királyi felségének nevezett Kalló várában tartózkodó kapitánya és a többi várőrzői a nevezett Kalló város birtokában már beiktatott mezei katonáink között kölcsönös gyűlölségek és viszálykodások uralkodnak, akarván mindenekelőtt nemes Magyarország közhasznára, békességére és nyugalmára, valamint nevezett felek kényelmére és egyetértésére közreműködni, nehogy a véletlenség valamiképpen fegyveres összeütközést idézzen elő: Kalló város helyett a Szabolcs vármegyében levő egész Böszörmény városunkat és Pród nevezetű falunkat, ugyanazon Böszörmény városban bírt vámmal és szokott piacokkal, vásárokkal együtt mindazon szabadságokkal és kiváltságokkal, melyekkel Kalló várost bírták, s azoknak minden hasznaival és járulékaival, ti. művelt és műveletlen szántóföldekkel, rétekkel, legelőkkel, völgyekkel, szőlőkkel és szőlőhegyekkel, vizekkel, folyókkal, halastavakkal, halászattal, vízfolyásokkal, vízimalmokkal és azok helyeivel, általában pedig bármi névvel nevezendő, s azokat jogszerint és régtől fogva illető, s hozzájuk tartozó bármi hasznok és járulékok épségével, igazi és régi határuk alatt, említett lovas és gyalog hajdú vitézeinknek és azok mindkét nemű örököseinek és utódainak, mindnyájunknak kegyesen és százezer igaz folyó és használatban levő pénzértékű magyar forintokban, csere címén adni, kötelezni és átírni rendeltük, biztosítván egyszersmind István fejedelem által ajándékozott minden birtokainknak és pusztáinknak használatában nevezett hajdú vitézeinket és mind-