Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György

Náhie Csongrád. Hiámet Hüszein nevére, átírva. 991. rebi ül evvel 3-án (1583. márcz. 25.) Dur Aliról aki meghalt. . . Bagos, tartozik Debreczenhez 6000 akcse . . . Náhie Nagy-Kálló. . .. Csákir bin Müsztedám tímárja. Falu Dobra, tartozik Debreczenhez, 1500 akcse. Náhie Debreczen .. . Csákir bin Müsztedám tímárja, átirva Juszuf Abdullahról, aki fáriggá lett. Falu Toldi, tartozik Debreczenhez 2900 akcse. . . Oszmán bin Ajnakhán szolnoki vitéz tímárja, átirva 991. redseb 10-én (1583. jul. 28.) Moharrem bin Szajdról, aki lemondott. Hissza Hosszupál, tartozik Debreczenhez 1700 akcse ... Kiad.: Velics-Kammerer i. m. II. (Budapest, 1890) 560., 561., 562. Jegyzetek: a) timár == 20 000 akcse jövedelemig terjedő hűbérbirtok, lovas katonák tartására kötelez. b) farig = a korábbi hűbérbirtokát valamilyen okból elhagyott személy. c) hissza = egy hűbérbirtok külön is adományozható része, legtöbbször egy-egy falu. d) dsizie = fejadó. e) palánknak hívták a hódoltság korában a kisebb erősített helyeket, sánccal, árokkal, fallal körülvett korábbi földesúri kastélyokat is. A szemelvényekben szereplő helységek: Sáp, Tiszalök, Mártonfalva, Balázsd, Mezőtúr, Nyírbagos, Told, Hosszúpályi. M. Gy. 43 A parasztság legütőképesebb része már 1514-ben a fegyverforgató marhapásztorok - hajtók -, hajdúk népe volt. A század derekától a feudális társadalom peremén élve szabad hajdúként vagy császári zsoldba állva harcoltak, elsősorban a török ellen. Bocskai az oldalára állt hajdúkkal aratta első győzelmeit, s a korábban már saját véreiknek is ellenségévé vált hajdúkban felébresztette az öntudatot, a helytállást. Serege legértékesebb katonáinak nemcsak földet és otthont adott letelepítésükkel, de messzetekintően mutatta meg parasztságunknak az örökös jobbágyság rendszeréből való kiemelkedés útját is.