Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György

nánási Testhalom mondája és a hajdúk eredete (Ethnogfaphia, 1956. 519525.); uő.: A hajdú-etnikum kérdéséhez (DMÉ 1958-59. 77-83.); uő.: A Körösköz-bihari hajdúság (Gyula, 1959); uő.: A sarkadi hajdúság (Békési Élet, 1967. 2. sz. 19-27.); H. FEKETE PÉTER: Hajdúszoboszló és a hajdúság pusztulása 1660-ban (Hajdúböszörmény, 1960); ERDEI ARANKA: Adatok Körösnagyharsány parasztságának történetéhez (Gyula, 1961); PORCSALMY GYULA: Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig (Debrecen, 1963) és mások. A török végleges kiűzése és a Habsburgok berendezkedése a hajdúbihari területeken a 17. század utolsó évtizedében történt. Erről az időszakról helyi adatokat is közöl ACSÁDY IGNÁC két könyvében: Magyarország Budavár visszafoglalása korában (Bp., 1886) és A magyar társadalom 1680 körül (Bp., 1886). Helytörténeti feldolgozás MEZŐSI KÁROLYé: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében 1692 (Bp., 1943). A hirhedt Caraffa-járásról utalunk BALOGH ISTVÁN: Pósalaki János és emlékirata a Karaffa-járásról (DMÉ 1939-40. 156-195.) c. dolgozatára; az eseményeket ismerteti ZSILINSZKY MIHÁLY: Caraf fa Debreczenben (Századok, 1876. 584-586.) és BOLDISÁR KÁLMÁN: Debreceni vértanúk (DKK 1933. 6670.). A Thököly-felkelés és Debrecen kapcsolatának egyik forrása A Dehreczeni Diárium 1680-1685, amelyet a Hajdú-Bihar m. Levéltárban őrzött eredeti alapján CSŰRÖS FERENC publikált (Történelmi Tár, 1909. 529546., 1910. 51-95., 223-253., 354-375., 566-596., 1911. 37-67., 161-203.). A téma egyetlen feldolgozása: GRÜNHUT TIVADAR: Debrecen és a Thököly-felkelés (Debrecen, 1932). Debrecen szabad királyi városi rangra emelésének eseményrajzát adja KONCZ ÁKOS-HERPAY GÁBOR: Debreczen sz. kir. városi rangra emelésének története (Debrecen, 1915) és ennél szélesebb történeti kitekintéssel SZABÓ ISTVÁN: Debrecen szabad és királyi városi rangra emelése 1693 (Debreceni Szemle, 1938. 244-256.). Erre az évre esett a plebejus tömegek megmozdulása is, amelyről VARGA ANTAL írt: Az 1693. évi debreceni felkelés című (DMÉ 1965. 147-160.) kitűnő dolgozatában.