Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

II. A késői feudalizmus korszaka 1690-ig. A három részre szakadt ország. Összeállította: Módy György

1935. 71-79.), MÓNUS FERENC pedig a postaszolgálatot is ellátó debreceni mészárosokról írt rövid céhtörténetet: A debreceni „mészáros posták" története (1478-1720) (Debrecen, 1937). A vasfeldolgozó ipar és a vaskereskedelem emlékeit tárta fel RICKL ANTAL: A Debreceni Nemes Vasáros Társaság története (Karcag, 1930) és NAGYBÁKAY ANTAL néven: Debrecen és a vas (DKK 1940. 102-108.). A debreceni kereskedelem 16-17. századi történetéhez nélkülözhetetlen adatokat tartalmaznak ZOLTAI LAJOS írásai: Adatok a debreczeni régi polgárok háztartásához 1567-1638 (Történelmi Tár, 1903. 266-279.); A bécsi haditanács oltalomlevele debreczeni kalmárok részére, 1685 (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1906. 8384.); Debrecen város százados küzdelme a görög kereskedőkkel (Debrecen, 1935). Hasznos adalékokat közölnek még: RONCSIK JENŐ: Egy debreceni kereskedő cég pusztulása. Barachkai Szabó Máté et Comp. (DKK 1927. 5459. ); TAKÁTS SÁNDOR: Duskás Ferenc debreceni főbíró (DKK 1930. 5360. ); BÁKAY ANTAL: A régi debreceni kereskedő családok a legrégibb időktől 1850-ig (Debreceni Szemle, 1930. 199-202.); SZABÓ ISTVÁN: A tokaji rév és Debrecen 1565-67-ben (DKK 1934. 89-97.). Debrecen város lakosságáról, foglalkozási viszonyaikról, a társadalmi szerkezetről (elsősorban az uralkodó osztály helyzetéről) összefoglaló - helyenként vitatható - társadalomtörténeti esszét írt BALOGH ISTVÁN: Cívisek társadalma (Debrecen, 1947). A város lakosságáról egyébként számszerű adatokat közöl ZOLTAI LAJOS: Vidékiek beköltözése Debreczenbe 1564-1640 között (Debrecen, 1902) és BOLDISÁR KÁLMÁN - Calamus dr. álnéven -: Debreczen ősi lakossága (DKK 1910. 97-121.). SZABÓ ISTVÁN A debreceni közösség (DKK 1940. 73-77.) című cikkében vázlatos társadalomrajzot is ad. A tulajdonviszonyok alakulásáról számol be MÓDY GYÖRGY: Földtulajdon Debrecenben a XVI-XIX. században (DMÉ 195859. 32-41.). A városi hatalom gyakorlásának és a belső igazgatásnak a problémáit széleskörű forrásbázisra támaszkodva elemzi KOMORÓCZY GYÖRGY: A városi hatalom néhány kérdése a XVI. századi Debrecenben (Levéltári Szemle, 1963. 160-176.) és Debrecen város képviseleti rendszere a XVIXVII. században (Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából. Bp., 1971. 81-115.). Debrecen és a hajdúvárosok igazgatási szervezetének ismertetésére röviden kitér az országos fejlődést áttekintő munkájában EMBER GYŐZŐ: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Bp., 1946) címen. A városgazdálkodás korabeli helyzetéről számos adatot tárt fel ZOLTAI LAJOS: Debrecen élete a XVII. század eleji főbírói számadások tükrében (Debrecen, 1936); Debreczen város számadásai 1658-tól 1682-ig (Debrecen, 1917); Debrecen a török uralom végén. A város háztartása 1662-1692 (Bp., 1905); Debreczen város felülvizsgált számadásai 1676-1684 (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1903. 352372.); Napidíjak és úti számlák Debreczen városa közlevéltárából 15661737 (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1902. 406-416.). A tűzrendészet! kiadásokról RONCSIK JENŐ: Adatok Debrecen tűzrendészetének történetéhez a 16-18. századból (Debrecen, 1924), az egészségügyiekről pedig HERPAY GÁBOR tájékoztat: A debreceni református ispotály története 15291929 (Debrecen, 1929). A város büntetőjogáról KONCZ ÁKOS könyvében olvashatunk: Debreczen város régi büntetőjoga és ennek alkalmazása a különböző bűnesetekben (Debrecen, 1913). A törökök és Debrecen kapcsola-