Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

A dunántúli és észak-magyarországi végvárrendszerekhez hasonlóan történtek kísérletek, elsősorban a bécsi haditanács részéről arra, hogy a katonai telep jellegű hajdúvárosokból azokéhoz hasonló rendszert építsenek ki (Kálióra és Tokajra támaszkodva), de ez különböző okokból - elsősorban a politikai helyzet miatt - nem valósult meg. A hajdúvárosok katonai erejére elsősorban az erdélyi fejedelmek számíthattak. A hét hajdúváros a XVII. század második felében a hajdúkerületben formálta meg igazgatási, katonai autonómiáját. Szerencsésebb életkörülményeiket kizárólag saját katonai erejüknek köszönhették. A „ hajdú szabadságot" élvező többi kisebb település nagy része a török háborúkban elpusztult, kiváltságát el is vesztette. Bihar megyének a török hódoltságtól való megszabadulásakor a húsz hajdú településből csak 8 maradt népes hely; Komádiból, Tépéről és Sasról elmenekültek a hajdúk. Szentmárton és Vekerd pedig puszta birtokká vált. Az 1660 és 1692 - területünknek a török hódoltságból való felszabadulása - közötti pusztulás igen nagymértékű. Csupán Bihar megyében 48 települést írtak össze puszta helyként. Ezek közül huszonegy többé nem is népesült be. A hortobágyi-szabolcsi részeken a XVI. század végi pusztulást is beszámítva huszonöt település pusztult el, néptelenedett el a hódoltság idején. Közülük tizenkilenc ugyancsak véglegesen eltűnt vidékünk településhálózatából.