Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

- ez a szervezet biztosítja legjobban a dolgozók tevékeny és folyamatos közreműködését az állami munkában; - ez az államszervezet mutatkozott a legalkalmasabbnak arra, hogy összhangba hozza a központi és helyi érdekeket és kibontakoztassa a lakosság öntevékeny munkáját az életkörülmények állandó és fokozatos javításáért. A tanácsokra a megalakulásukat követő években elsősorban az a feladat hárult, hogy kiépítsék szervezetüket és kivívják társadalmi helyüket, rangjukat. E feladatok megoldása nem ment zökkenő nélkül... (Az előadó a nehézségek között a tapasztalatok hiányát, az ellenséges elemek kártékony közéleti befolyását, a tanácsokkal kapcsolatos alapvető problémák tisztázatlanságát emiiti, majd folytatja.) A párt és az állami vezetés azonban a tanácsok munkájának fogyatékosságaira hamarosan felfigyelt és a Központi Bizottság 1953 júniusi határozata nyomán erőteljesebben kezdtek kibontakozni a proletár államhatalom olyan minőségi jellemzői, mint a központi és helyi érdekek egysége, a lakosság tényleges bevonása a tanácsi munkába, a szocialista demokratizmus teljesebbé válása ... A második tanácstörvény rendezte a hibásnak bizonyult szervezeti kereteket és több rendelkezésével segítette a tanácsi tevékenység gazdasági megalapozottságát, a tanácsi önállóság növelését, hatáskörük bővítését. Az új tanácstörvény alapján megváltozott tanácsok jó irányba megindult fejlődését megakasztotta az ellenforradalom. Történelmi érdeme azonban népünknek és a tanácsoknak mint az államszervezet fiatal intézményének, hogy egy-két kivételtől eltekintve az ellenforradalom által felállított bizottságok sehol sem tudták kikényszeríteni a tanácsok felszámolását... (Az előadó a tanácsok munkáját értékeli az ellenforradalom okozta károk felszámolásában, majd megállapítja, hogy.) A párt politikájának megfelelően nagy szerepük volt abban, hogy a korábban elterjedt adminisztratív szervezési módszereknek a maradványai is eltűntek és az érvekkel való harc, a becsületes meggyőzés, a vita, az önkéntesség elvének alkalmazása lett a munka lényege, a termelőszövetkezeti mozgalom gyors fellendülésének alapja. Jelentős szerepük van az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásában, a szövetkezetek megszilárdításában ... (A tanácsok irányító, szervező, ellenőrző és hatósági tevékenységének fejlődéséről ad számot az előadó és megállapítja, hogy a gazdaságirányítás új rendszere kedvezően befolyásolta a tanácsi gazdálkodást is.) Végül is büszkén vallhatjuk, hogy az 1950. október 22-e óta eltelt 20 esztendő alatt a tanácsok kivívták a dolgozók elismerését, kiállták a történelmi próbát. A tanácsok a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt hatalom, a gazdasági szervező és kulturális nevelőmunka társadalmi mértékű kibontakozásának eszközéivé váltak. Biztosítani tudták a párt és a kormány politikájának megvalósítását, megoldották a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális élet állami irányítását. . . (A beszámoló a város 20 éves fejlődését tekinti át, s a IV. ötéves terv főbb célkitűzéseit említi.) Nem emlékezhetünk a tanácsrendszer húsz évére méltóbban, minthogy ezen ünnepélyes évfordulón megfogadjuk, hogy élve a dolgozók megtisz^ telő bizalmával, a dolgozókra támaszkodva - velük egységben - fáradtsá-