Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

üzemek termelési eredményét kedvezően értékeli a beszámoló.) A tagok részesedésének alakulása a következőképpen valósult meg: Terveztünk tagok részére pénzben és természetben összesen 6806 m/Ft-ot, kifizettünk 8272 m/Ft-ot. A tagok jövedelmének alakulásánál 20%-os felfutás van .. . Termelőszövetkezetünk 4185 kh közös szántóterületen gazdálkodik. Összes földterület, amin gazdálkodunk, 8000 kh, beleértve a legeltetési bizottságtól átvett területet is. Ezen területet 470 állandóan dolgozó termelőszövetkezeti taggal és kb. 130 fő családtaggal dolgozzuk be. Termelőszövetkezeti nyugdíjas és járulékos tagunk 283 fő . . . (A szociális és kulturális ellátottság ismertetése után értékeli a termelési versenyben elért eredményeket és a jutalmazásokat.) Jelzete.- A berettyóújfalui Dózsa Termelőszövetkezet irattára. Király Gergely elnök 1969. január hóban elhangzott beszámolója. M. Z.-né 336 1970. január 31. A mezőgazdaság helyzete Hajdú-Biharban A felszabadulás előtt megyénk mezőgazdaságát a külterjesség jellemezte. Bár a birtokmegoszlás kedvezőbb volt mint a Dunántúlon, mégis területünknek 55%-át 50 holdon felüli birtokok tették ki. A szegényparasztságot a földreform ugyan kielégítette, de termelési viszonyaiban, életszínvonalában és tudatában fejlődést nem eredményezett. A nagyüzemi szocialista mezőgazdaságra való áttérés hozta magával mezőgazdaságunk átalakulását, a paraszti élet fejlődését. A szövetkezeti gazdaságokkal párhuzamosan szervezték meg az állami gazdaságokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezése 1961 tavaszára befejeződött. Ekkor földterületünknek már 90%-ára szocialista birtokviszony jellemző. A nagyüzemi szocialista termelési viszonyok tették lehetővé, hogy mezőgazdaságunkban fokozatosan és mind nagyobb számban alkalmazzák a gépeket, a korszerű agrotechnikai és agrokémiai eljárásokat. Ezzel a mezőgazdasági termelés üzemszerűvé lett. A debreceni Agrártudományi Főiskola kutatói tevékenységének egyik eredménye a paradicsom alakú zöld pallagi paprikafajta kifejlesztése. Ezt a nemesített fajtát hazánkban kb. négyezer kat. holdon termesztik. A földterület nagyságát tekintve megyénk harmadik az országban. A földterület 62,3%-a szántó és 26,8%-a rét-legelő. A megye vízben különösen szegény területének öntözésére megépült a Keleti- és Nyugati-Főcsatorna. Növénytermelésünk szerkezetében legnagyobb részarányt a búza, cukorrépa, napraforgó, zöldség, burgonya és takarmánynövények képviselik. A megye állatállománya évszázadok óta országos, sőt világhírű. Megyénkben van az ország szarvasmarha-állományának 6,2%-a, a sertésállomány 7,3%-a és a juhállomány 5,5%-a. A szarvasmarha-állomány 86,6%-a, a sertésállomány 80,1%-a a szocialista mezőgazdaság keretébe tartozik. Üzemeink éltek az új gazdasági mechanizmus által biztosított lehetőségekkel. Alap- és kiegészítőtevékenységüket egyaránt nagymértékben bővítették. 1968-ban 23,9%-kal emelkedett termelőszövetkezeteink termelési értéke az előző évhez viszonyítva és ebből csak 8%-ra tehető az árváltozásokból eredő