Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

polgárait, lakosait és akármely időben élő egész közösségét a lucrum camerae fizetésére rászorítani vagy kényszeríteni, vagy őket, akárcsak egyet is közülük a nem fizetés miatt személyükben gátolni, vagyonúkban megrövidíteni - kegyelmünk elvesztésének terhe alatt, semmi módon ne merészeljék. Jelen levelünket Magyarország királyaként használt titkos pecsétünkkel megerősítettük s olvasása után a felmutatónak visszaadatni parancsoljuk. Kelt Budán Gergely pápa ünnepe előtti ötödnapon az Úrnak 1458-ik esztendejében. Jelzete-. Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debrecen város diplomagyűjtemény. Nr. 30. Kiad.: Szűcs István: Szabad királyi Debrecen város történelme I—III. (Debrecen, 1871) I. 318-320. Közölte: A hatszáz éves Debrecen. 31. A ,,lucrum camerae" kezdetben a régi veretű pénznek újra való váltásakor számolt királyi kincstári jövedelem volt. Mátyás idején már rendszeres évi adó. Ford. M. Gy. 24 A XV. század második felében a jelentősen fejlődött ipari-kereskedelmi életet újabb rendelkezések szabályozzák. Tar Imre debreceni bíró oklevélben biztosítja a gyapjúművesek vásártartását. 1458. április 30. Mi, Tar Imre, Debrecen városának fő esküdt bírája, a hozzá tartozó esküdtekkel és a megnevezett városnak több polgárival együtt: emlékezetben hagyjuk és ez levelünknek rendiben megjelentvén, tudtokra adjuk mindeneknek, akiknek illik: hogy az eszes és fő gondviselő férfiak. Palló Pál és Gyüg Balázs, ez mi városunknak Homokos nevű utcáján lakó gyapjúmíveseknek céhmesterek, együtt a több mesteremberekkel és közülünk való polgáremberekkel is jövének mi élőnkben, kérvén minket arra, hogy miképpen ő nekik egyéb sokadalmas helyekben, városokban, falukban és majorságokban szűrt singre metszeni és singgel adni meg nem engedik, azonképpen mi is ezen dolgot meggondolván, őnekik rendet szabnánk és mutatnánk. Mi annak okáért, ilyen kívánságokat és kéréseket e mi városunk lakosinak szűr csapó mester emberinek eszünkbe vévén és azoknak hitelt adván, ennek a mi városunknak esküdtivei, polgárival és eszes véneivel e dologról gondolkodván és tanácskodván, szorgalmatos és helyes végzéssel ezt végeztük; rendeltük és a megnevezett mesterembereknek ilyen örökre megmaradandó végezést hagytunk kívánságok szerint, hogy tudni illik semmi időben, de sem szabad sokadalminak idején a mi városunknak sem penig semminemű közönséges időben levő közönséges vásárinkban, mi közöttünk senki külső ember lévén, akárminemű helynek lakosa szűrt singgel mérni és eladni áron szabados ne legyen. Akik hogy ha minekünk ilyen közönséges és helyes végezésünk ellen különbet fognak cselekednie, hogy tudni illik szűrt singre metszenek és eladnak: mindjárást akkor az olyantól a szűr csapó mesteremberek a singgel mért szűrt elvennie hatalmok legyen, amelynek felét a megnevezett mesterembereknek céhmesterek magának hagyja, felet penig a városnak bizonyos ideig rendelt főbírájának tartozzanak adnia, így mindazonáltal, hogy minden szabad sokadalmak idején a