Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

- Az 1918-as néptörvény és a mai földreformrendelet között főbb eltérés az, hogy a mai rendelet radikálisabb, amennyiben a népkormány 500 holdas birtokmaximumával szemben 300 holdas maximumot állapít meg. A másik fontos különbség, hogy a mostani rendelet telekkönyvileg bejegyzett magántulajdonába adja a parasztnak a földet, míg 1918-ban választani lehetett örökbérlet és egyéni tulajdon között. - A földreform ma akkor látott napvilágot, amikor az ország legnehezebb helyzetében van. Mi ezt tudjuk, de akik ez ellen érvelni akarnak, azoknak azt vágjuk a szemébe, hogy hol voltak évtizedeken keresztül, amikor békés időben meg lehetett volna oldani a földreformot? Azt hiszem, mindnyájunk óhaját fejezem ki, amikor javasolom, hogy a Nemzeti Bizottság üdvözölje az ideiglenes kormányt a földreformrendelet megjelenése alkalmából. Jelzete: H.-B. m. L. XVII. 2/1. Debrecen város Nemzeti bizottságának jegyzőkönyve. Kiadva-. Hajdú-Bihar megye és Debrecen Munkásmozgalmának története. 1970. Debrecen, XXVII. tábla. M. Z.-né 288 1945. március 31. Pedagógusok a földosztás sikerééit Évszázadokra visszanyúló küzdelem után a magyar föld végre egyedül jogosult birtokosainak, a magyar népnek a kezére jutott. Ennek a történeti eseménynek a jelentősége szinte beláthatatlan, és most még jóformán fel nem fogható, milyen hatása lesz a nemzet életében. Annyi azonban bizonyos, hogy a demokratikus szellemű új Magyarország felépítésének, s a magyar nép felemelkedésének és a szociális kiegyenlítődésnek a sikeres földbirtokreform az alapja. Annak ellenére, hogy a magyar nép jövendő sorsát meghatározó és eldöntő eseményről van szó, mégis olyan jelenségek mutatkoznak, hogy az addig félrevezetett, kihasznált, kiuzsorázott, emberi érzéseiben és mivoltában megalázott népünk sok helyen tartózkodik, idegenkedik immár törvényesen biztosított igényeinek érvényesítésétől. Ennek a jelenségnek több oka van, de fő oka nyilvánvalóan abban keresendő, hogy népünk a hirtelenül eléje tárult helyzettel szemben bizalmatlan, új fordulattól tart, jogos tulajdonához hozzá sem mer nyúlni, annyira valószínűtlen neki a sóvárogva várott álom beteljesülése. A földreform sikere pedig most annak végrehajtásától függ. Mi nevelők sem nézhetjük tétlenül, hogy népünk eddigi tapasztalatai alapján nem tud bízni a felülről jövő javulásban. Nekünk kell sürgősen felvilágosítanunk népünket, hogy övé ez a magyar ősi föld, ő harcolt, ő verejtékezett érte, és egyedül ő tudja megművelni két keze munkájával. Meg kell szabadítani népünket az úri Magyarország elnyomásának évszázados béklyóitól, tehát fel kell világosítani, hogy az új helyzet megváltoztathatatlan, kialakuló rendjét semmi veszedelem nem fenyegeti, és amit most birtokába vesz, amibe munkát fektet, az örökre és visszavonhatatlanul jogos tulajdona marad. A magyar nevelőknek kötelességük részt vállalni abban, hogy népünk most már tartózkodás nélkül nyilvánítsa igényét az ősi jussra.