Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

kezik vagy mellette elhalad, akkor e város polgárai és közönsége köteles egy napra elegendő élelmet adni a királyi és királynői tisztségviselők részére, kiemelve a pincemestert, a főétekfogómestert, az ételhordómestert, az udvarnokot, a szakácsokat és másokat... A közösség pedig bírót és esküdteket teljes joggal választhat bemutatási kötelezettség nélkül, ezek mindannyian és bármilyen ügyen, mint azt előrebocsátottuk, a mi Budánkhoz hasonlóan ítélkezhetnek. És ha Debrecen városunk a panaszosok ügyeit szeretettel, aggodalommal, barátsággal, jóindulattal és kedvességgel megítélni vonakodnék, ítélete ellen az ügy felsőbb elbírálás végett Buda város tanácsához, amelynek erre szabadsága van, vagy más bíróság közbeiktatása nélkül a tárnokmesterhez fellebbezhetnek Jelzete: Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debrecen város diplomagyűjteménye. Nr. 5. Kiadta: A hatszáz éves Debrecen. 26-27. Ford. B. A. 21 Debrecen gazdasági fejlettségét bizonyítja az évenként két alkalommal tartott országos vásártartás engedélyezése. Ez biztosította további fejlődését is. 1405. június 2. Zsigmond Isten kegyelméből Magyarország (címek) királya. Minden jelen és jövőbeni keresztény hívőnek adjuk tudtára, . . . hogy híveinknek Fekes Jakab bírónak, Literáti Tamás és Nagy János debreceni polgároknak a polgártársaik és a városlakók nevében előterjesztett kérésére, de egyszersmind királyságunk hasznára, vásártartási jogot, másként minden évben szabad vásártartást engedélyezünk Nagyboldogasszony ünnepén és a Szent György vértanú napját megelőző, majd követő napokon, ugyanolyan előjogokkal, mint amilyenekkel más királyi városaink is rendelkeznek... A továbbiakban felhívunk minden kereskedőt, kalmárt, árust, hogy nyugodtan és biztonságosan keressék fel Debrecent áruikkal, mert királyi oltalom alatt állanak Jelzete: Hajdú-Bihar megyei Levéltár. Debrecen város diplomagyűjteménye. Közölve: A hatszáz éves Debrecen. 27-29. M. Gy. Ford. B. A. 22 A középkori városfejlődés egyik döntő kérdése volt, hogy a polgárok szabad költözködése biztosítva legyen. A nagybirtokos nemesség ellen felkelő polgárság egy részének a király megengedi a Debrecenbe történő viszszaköltözést. Parancslevél a királyi alkalmazottakhoz. 1435. október 19. Zsigmond, Isten kegyelméből mindenkor fenséges római császár, valamint Magyarország királya