Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

hangzó tanúvallomásukkal egyértelműen megerősítették, hogy Hothaz bir­tokot az előbb említettek, Petrus fia Dourog, Vrdugnak nevezett Johannes. Dorug fia Nicolaus fiai Nicolaus és Corardus az előbb említett Thoma fia Bekének pénzért eladták. Állításuk bizonyságául, miután meggyőződtünk a teljes igazságról, a jelen írást pecsétünkkel és Zabolch megye szolgabírái­nak a pecsétjével megpecsételtük a fent nevezett Dosa fia Paulus mester ér­dekében. Kelt az említett közgyűlésünk utáni csütörtökön a jelzett helyen, az Úr 1351. esztendejében. Kiad.: Zichy okmánytár II. 459-60. Jegyzet: a) A mai Hajdúhadház. Ford. Sz. E. Az Árpád-korban vidékünkön hatalmas birtokokkal rendelkező Gut­kelednembeli családok a XIV. század 30-as éveitől fokozatosan háttérbe szo­rultak a nagyhatalmú nádor. Debreceni Dózsa, majd fiai elől. A debreceni uradalom ebben az időben terjeszkedik kelet és északkelet felé. A földesurak birtokperei, a faluhatárok erőszakos megsértése tényle­gesen mind a jobbágyság életét nehezítették meg, keserítették el. A jobbá­gyokkal szembeni hatalmaskodásoknak se szeri se száma a XIV. században. 1358. március 13. Mi Kántornak nevezett Brictius mester alispán és Zabolch megye négy szolgabírája adjuk emlékezetül, hogy a Letare vasárnapot követő vasárnapon Kallou faluban megtartott közgyűlésünkön Nogsemien-i Lengéinek mondott János fiai László és Leukus mesterek mások közül felkelve elmondták ne­künk, ily módon tiltakozva, hogy az ugyanazon Nogsemieniek közül való István fia István mester, unokatestvérük, Petheu nevezetű, Bagus 1 faluban élő jobbágyuktól, aki hozzájuk tartozik, 50 márka értékű holmit elvett és nekik semmi részt nem akar adni belőle. Kelt a nevezett Kallóuban, a fent­írt időben, az Úr 1358. esztendejében. Kiad.: Anjou-kori okmánytár VII. 85-6. Jegyzet: 1. Bagos középkori falura lásd a 16. szemelvény 2. jegyzetét. Ford. Sz. E. 19 Debrecen a tatárjárás után mezővárosi szintre emelkedett, a Debrecen-i család birtokossága idején pedig egy hatalmas uradalom központjává vált. Gazdasági-társadalmi szerkezetére döntően a kereskedelem és a céhes ipar volt a jellemző. Nagy Lajos király híres kiváltságlevelével jogilag is a sza­badalmas mezővárosok rangjára emelte. 1361. május 1. Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya . . . jelen levelünk­kel mindenkinek, akiket illet, emlékezetül adjuk, hogy figyelembe véve Deb-

Next

/
Thumbnails
Contents