Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VII. A népi demokrácia megszületése és a második proletárdiktatúra győzelme. Összeállította: Mervó Zoltánné

1949 december) (Debrecen, 1955), a politikai események megértéséhez pedig G. KAPUSI ERZSÉBET: Politikai harcok Debrecenben 1944-1949 (DMÉ 1966- 67. 343-363.),- GAZDAG ISTVÁN: Adalék az MKP Bihar megyei Bizottságának tevékenységéhez (1945-1946 (Tanulmányok és források HajdúBihar megye munkásmozgalmának történetéhez. Debrecen, 1971. 37-44.); DONÁTH FERENC: Földreformellenes hangulat a birtokos parasztságban (Agrártörténeti Szemle, 1969. 85-99.); VIDA ISTVÁN: Az 1945-ös választások és a Független Kisgazda Párt (Történelmi Szemle, 1970. 164-206.),MERÉNYI LÁSZLÓ: Szabolcs-Szatmár története az 1945-ös és az 1947-es választások között (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve X. Bp. 1968. 119-144.); MIKECZ FERENC: A szociáldemokrata jobboldal felszámolása, a két munkáspárt egyesülésének előkészítése és megvalósítása Hajdú megyében és Debrecenben (1948) (AUDML 1964. 81-96.); CIFRA LÁSZLÓ: A népi rendőrség 25 éve Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1969.). A tanácsok megalakulásáról és működéséről olvashatunk BEÉR JÁNOS: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (1945-1960) (Bp. 1962), KOLOZSVÁRI LAJOS: 20 év Hajdú-Bihar megye szolgálatában (Állam és Igazgatás, 1970. 949-958.) és SZÖLLÖSI GYULA: Évforduló. Húszévesek a tanácsok (Alföld, 1970. 12. sz. 69-74.) című munkájában. Az 1956-os ellenforradalom helyi eseményeit mutatja be Az ellenforradalom tényei HajdúBiharban (Debrecen, 1957) című összeállítás. Hazánk felszabadulás utáni történetéről a legfrissebb keletű összefoglalások: A magyar forradalmi munkásmozgalom története 3. köt. (Bp. 1970) és 25 év. Ipar, mezőgazdaság, életszínvonal, kultúra (Bp. 1970). Hajdú-Bihar megye fejlődéséről ilyen átfogó történelmi feldolgozás nincs. A fejlődés egyes szakaszairól összegező képet adnak az alábbi kiadványok: Számvetés az MSZMP kongresszusa előtt (Debrecen, 1959); A IX. kongresszus határozatai megvalósításának útján (Debrecen, 1968); Hajdú-Bihar megye statisztikai évkönyve (évenként jelenik meg) és a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei pártértekezletének jegyzőkönyvei (Debrecen, 1959, 1966, 1970), valamint legújabban KIRÁLY FERENC-SZÜCS LAJOS: Hajdú-Bihar. Tegnap: 1967- 71. Holnap: 1971-75. (Debrecen, 1971.) és Szépülő, fejlődő Debrecen. Eredményeink 1967-től 1970-ig. Terveink 1971-től 1975-ig (Debrecen, 1971). Időben az egész korszakot átfogják a Hajdú-Bihar képekben 1945-1970 (Debrecen, 1970) és az Üj Debrecen született (Debrecen, 1969) című albumok. Egy-egy község életének átalakulását ismertetik: SZOLNOKI LAJOS: Néprajzi megfigyelések egy új szocialista község kialakulásával kapcsolatban (Ethnographia, 1953. 104-147. - Ebes); JANÓ ÁKOS: Hajdúvid. Egy szocialista falu kialakulása (Debrecen, 1963); MÁRKUS ISTVÁN: Mit láttam falun? (Bp. 1967. 298-307: Nagyhegyes); BÍRÓ GYULA: Bagamér község 25 éve (Bagamér, 1969); 1944-1969. Földes község tanácsának emlékfüzete községünk felszabadulásának 25 éves évfordulójára (Földes, 1970). A debreceni tanyák helyzetével foglalkozik MOCSÁR GÁBOR és TAAR FERENC szociográfiája: Tanyavilág - bomló világ (Bp. 1964). v A társadalmi szerkezet átalakulását elmélyülten elemzi MOLNÁR LÁSZLÓNÉ: Társadalmi változások Hajdú-Bihar megyében a statisztikai adatok tükrében (AUDML 1964. 35-43.); uő.: A mezőgazdasági népesség elvándorlása és társadalmi átrétegződése Hajdú-Bihar megyében (Tanulmányok a marxizmus-leninizmus köréből. Debrecen, 1967. 117-129.); uő.: A mezőgazdasági termelőerők fejlődése Hajdú-Bihar megyében (1945-1964)