Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

VI. Az ellenforradalmi rendszer 1919-1944. Összeállította: Ujlaky Zoltán

föld kigőzölgése egészségtelenné teszi a levegőt. Legtöbb helyen a lakásban főznek, hol rendszerint sokan tartózkodnak, a lakások nincsenek alápincézve és vályogfalai nedvesek. A legtöbb cselédlakásban nincs kamra és a krumplit, káposztát stb. a szobában az ágyak alatt tartják. Sok helyen a tyúkot, malacot is a szobában tartják. A kicsi szobákban kevés ágy fér el, egy-egy ágyban néha ketten, sőt 3-4-en is alusznak. Az ablak kevés és kicsi, ezeket is sok helyen télire eldugaszolják. Sok helyen a cselédlakások sürgős javításra szoruló rozoga állapotban vannak. Természetes, hogy ily körülmények között ezekben a lakásokban, melyek nem szellőztethetők, amelyekbe a világosság be nem hatolhat, egészséges gyermek el sem képzelhető és ez az oka a nagy csecsemőhalandóságnak. Az ivóvíz ellátása a tanyai cselédségnek, kevés kivétellel, igen egészségtelen. A tanya udvarán van egy-két nyitott gémeskút. A kút mellett vályú, és környékén kisebb-nagyobb pocsolya. A vályúból ökröket itatnak és ezek trágyájukat a vályúmenti pocsolyába hullatják, melynek vize beszivárog a kútba és azt megfertőzi. Az általában elég nagy családú cselédség fizetése kevés. A cselédek évi konvenciója áll terményfizetésből, pénzilletékből és földjárandóságból. Ezeknek összes egy évi értéke egy-egy cselédnél cirka 639 P, vagyis egy hónapra esik 53 P 25 - fillér, vagyis egy napra 1 P 75 fillér. E fizetést természetesen nagyban befolyásolja a termés jósága vagy rosszasága. A cselédgyermekek eddigi lehetetlen iskoláztatási viszonyait megoldja a folyamatban levő tanyai iskolák felállítása. Az egészségügyre nagyban ártalmas a rosszul öltözött, rossz lábbelivel ellátott gyermekeknek téli időben szekereken való behordása az iskolákba. A cselédség tisztálkodása közegészségügyileg a legnagyobb kifogás alá esik, mely nagyobbrészt a nagyfokú tudatlanságnak tudható be. A gazdasági cselédség körében általában az egyke ismeretlen, ennek dacára a csecsemőhalandóság igen nagy, aminek oka a nagyfokú tudatlanság és a lehetetlen egészségügyi viszonyok. A cselédség gyógykezeltetési viszonyai kielégítők, bár egyes gazdaságoknál itt is hiba van. Hangzanak el olyan kijelentések, hogy nem fogok házas és gyermekes cselédeket tartani, mert sokba kerül azoknak orvosi, patikai kezelése és iskoláztatása stb. Nagyléta, 1928. december 31. Eredeti jelentés. Jelzete: H.-B. m. L. IV. B. 404/a. 177. Bihar vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok 73/1929. alapszám 15. 707/1928. sz. A székelyhídi járás az 1920 utáni nagylétaival volt azonos. U. Z. 236 1929. április 30. A mezőgazdaság helyzete Debrecenben a gazdasági válság idején A Tiszántúl mezőgazdasága igen súlyos krízis előtt áll. Válságos helyzete kétségtelenül éreztetni fogja hatását az ipari és kereskedelmi életben is. Máris kétségbeejtő helyzetbe juttatta azonban természetesen elsősorban azokat, akik mezőgazdasági munkából tartják fenn létüket.