Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

V. A két forradalom 1918-1919. Összeállította: Nagy Gyuláné

Dr. Lefkovitsnak semmi vagyona vagy jövedelme nincs. Debrecenben élő felesége, aki tanítónő egyik református iskolában, bár magánvagyonnal vagy más jövedelemmel ez sem bír, mégis a város közönségének legnagyobb csodálatára a tanítónői fizetéssel egyáltalán nem magyarázható feltűnő ru­hákba, bundába öltözködik a férje távolléte óta, ami azt a gyanút kelti fel, hogy a szocialista párt őt, mint vezetőjüknek volt feleségét nagyobb összeg­gel segíti. Dr. Lefkovits Vilmos egyetemet végzett ember, kit nem a nyomor vagy foglalkozása hajtott a szocializmus és kommunizmus karjaiba, hanem saját meggyőződése, hite tette kommunistává. És ebben rejlik a veszedelem, ami miatt kiszabadulása semmi jót nem ígér. Személyének, közszereplésének a politikai és társadalmi életbe való bekapcsolódása nagymértékben veszélyes. Már maga a kegyelmezés folytán bekövetkezett szabadlábra helyezése Deb­recen társadalmában, közvéleményében feltétlenül rossz hatást váltana ki. Jelzete: Pl. Arch. Debreceni Kir. Törvényszék. B. 92'1926. Lefkovits-per. Eredeti. A je­lentést a királyi ügyészséghez 1924. december 28-án terjesztette elő a debreceni rendőr-főkapitányság. Kiadva: A Tanácsköztársaság. . . i. m. 216-217. lap. N. Gy.-né 219 1919. április közepén A párt vidéki agitációja Vámospércsen A forradalom kitörése óta községünkben is több VAGONGYÁRI MUN­KÁS FORDULT MEG, akik izgattak, lázítottak, de a neveiket mindenkinek nem sikerült megtudnunk; leginkább izgatott Nagy Lajos, ki a veres őrség parancsnoka lett; ez Bus Lajos itteni kommunistával intim viszonyban volt, több alkalommal tartott népgyűlést; egy alacsonyabb Nagy Lajos is izga­tott két alkalommal, ezen kívül Kozma Lajos, a megyei direktórium tagja is volt itt, ki nem izgatott, egy alkalommal három egyén volt kinn, egy Barta Lajos, egy Törő nevű kőműves, a harmadik nevét nem tudtam megállapítani, ezek igen izgattak. Április 22-én egy Reisinger nevű mozdonyvezető volt kint, egy csomó vagongyáristával, ez a lakosságot eredménytelenül azzal is fenyegette, hogy felgyújtja a falut, ha a román hadseregnek ellent nem áll. Jelzete: H.-B. m. L. Direktórium. Csomósz. 2. XVII. Vámospércs község főjegyzőjének, a debreceni rendőrkapitánysághoz 1919. július 17-én előterjesztett jelentése. N. Gy.-né 220 1919. április 18. A rendőrök ellenforradalmi felkelése április 18-án Ma este hat órakor a vöröskatonák, amelynek a régi rendőrök is tagjai közé tartoznak, megtagadták az engedelmességet. Gyűlést tartottak, amelyen kimondották, hogy nem mennek a frontra, mert ez nem kötelességük. Tartsák őket itthon a város rendbentartására.

Next

/
Thumbnails
Contents