Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

V. A két forradalom 1918-1919. Összeállította: Nagy Gyuláné

Vince sk„ Sain Antal sk., Szöllősi Lajos sk., Tar Gerzson sk., Balogh Gyula sk., Szőke Sándor sk. Jelzete-. H.-B. m. L. Hajdú m. és Debrecen vár. főisp. 11/1919. eln. N. Gy.-né 191 1919. március 15. Famunkások szolidaritása a Kommunisták Magyarországi Pártjával A debreceni famunkások összvezetősége február 25-én teljesen egyhangúlag azt a határozatot hozta, hogy a kommunista érzelmű elvtársakat semmi esetre sem engedi a szakszervezet kebeléből kizárni, bárhonnan jöjjön is a nyomás. Egyúttal kimondotta, hogy a Vörös Újság és egyéb kommunista nyomtatványok terjesztését nem akadályozza meg, sőt azt a vélemények tisztázása szempontjából szükségesnek tartja. Ugyancsak elítélte a február 21-i tömegfelvonulást, mert ezzel a proletárság csak önmaga ellen tüntetett. Ezen határozatot a kommunista elvtársak azon kijelentése előzte meg, hogy nem azonosítják magukat a Népszava ellen történt tüntetéssel, annál kevésbé, mivel azt nem a budapesti kommunista párt vezetősége rendezte. Vörös Újság, 1919. március 15. Pártügyek c. rovat. N. Gy.-né 192 1919. március 15. körül „Üzenet a íalvak íöldműves szegényeihez" Üzenetet küldünk nektek, földműves szegény elvtársak! ' Mi küldjük, a város szegényei. Mi a gyárak szegényei, proletárjai vagyunk, ti meg a földbirtokok szegényei, proletárjai. Nektek nincs más eladni valótok, mint kérges két kezetek munkája s nekünk nincs más eladni valónk, mint a munkánk. Az olyan embert pedig, aki munkáján kívül egyebet nem tud eladni, proletárnak hívják. Ti is proletárok vagytok, mi is: testvérek vagyunk. Mi gyárakban dolgozunk, ti meg jó gazdáknak dolgoztok. A mi gyárosunk automobilon jár, fényes fűtött szobában lakik, más embertársával szolgáltatja ki nagyúri mivoltát, mi pedig, akik keressük a rávalót, kis házikókban lakunk sokad magunkkal, ritkán kerül az asztalra hús. Mi, akik másnak keressük a pénzt, nélkülözünk, azok pedig, akiknek keressük, minden jóban dúslakodnak. Nem hasonló-e a ti sorsotok? . . . (Elmondja, hogy látástól vakulásig dolgoznak, mégis a földesúr gazdagszik.) Az egész világon, ha széjjelnéztek, meglátjátok azt a nagy különbséget: nagyurak és szegény emberek. A nagyurak és szegény emberek sohasem voltak egymással valami jó barátságban . . . (Említi a parasztfelkeléseket, majd így folytatja:) Mindig megvolt a szegény emberek osztálya, velük szemben a gazdag