Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

bérelve. Ezen szakcsoportok felsőbb helyen megerősített alapszabályokkal bírnak, azonban ezen ürügy alatt - sajnos - gyakran nemcsak saját iparok fejlesztésével, hanem a szociális eszmék terjesztésével is behatóan foglalkoznak : E szakegyletek 10 csoportra oszlanak, s a következő taglétszámmal bírnak: Építőmunkások szakegylete 425 taggal Famunkások szakegylete 210 Vas- és fémmunkások szakegylete 240 Könyvkötőmunkások szakegylete 35 Cipész- és csizmadiamunkások szakegylete 120 Szabómunkások szakegylete 140 Ácsmunkások szakegylete 90 Élelmezési munkások szakegylete 52 Földmunkások szakegylete 85 Nyomdászmunkások szakegylete 125 Összesen: 1522 taggal A munkás szervezetek közül a vas és fémmunkások helyi csoportjának felsőbb helyen elrendelt bezárása 6 hónapi, és pedig 1908. év november hó 1-től 1909. évi ápril. 30-ig tartott, mely idő alatt működését legalább nyilvárosan beszüntette; ezen határidő leteltekor azonban a felfüggesztés hatálya felsőbb helyen megszüntettetvén a helyi csoport vezetőségének a további működés megengedtetett, s e célból az ez idő alatt hatóságilag zárva tartott szakegylet újból megnyittatott, mely alkalommal az összes felszerelési tárgyak a vezetőségnek átadattak. (A továbbiakban részletesen ismerteti a bérharcokat és tüntetéseket.) A magyarországi szociáldemokrata párt az 1909. év folyamán a választójog kérdésében, a gazdasági helyzetök javítási ügyében 13 esetben tartottak népgyűlést; ugyanazon idő alatt 4 esetben rendeztek tüntető felvonulást, ebből három ízben az általános, egyenlő, titkos, községenkénti választójog kivívásáért, a negyediket pedig Ferer spanyol tudós meggyilkoltatása miatt, és bár a felvonulásokon mintegy 5-6 ezerre tehető tömeg vett részt azonban hatósági beavatkozásra szükség soha és sehol nem volt. Egy esetben a hatóság a szociáldemokrata párt vezetősége által tervbevett esteli tüntetést kénytelen volt betiltani, s a pártvezetőség intézkedése folytán a tüntető felvonulás nem történt meg. A május 1-sőji munkaszünetelésben mintegy 3000 munkás vett részt, amelyhez önként csatlakoztak a kefegyárak és malmok munkásai is, egész nap példás rend uralkodott közöttük, s este 8 órakor csendben és rendben elszéledtek. Jelentem továbbá azt is, hogy a szakegyesületek az 1909. év folyamán a hatóság tudtával 17 esetben tartottak szakgyűléseket; továbbá, hogy ugyancsak az 1909. év folyamán a munkások sajtóterméke (Népszava) városunk-