Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

IV. A Habsburg-önkényuralom és a dualizmus kora 1849-1918 Összeállította: Ujlaky Zoltán

1864. május 16. Visszaélések a tagosítások körül Derecskén Tekintetes Alispáni bíróság! Főméltóságú Herceg Esterházy Pál úr felperessége alatt ellenünk indított tagosítási és legelő elkülönítési perben, f. é. ápril. 25-n 1030. sz. a. hozott sérelmes ítéletet tisztelettel fellebbezzük s azt megsemmisíteni kérjük, következő törvényes és nyomós okoknál fogva: Felperes földesúri állása és jogai ellenében felhozott alapos állításunkat a Tekintetes Alispáni bíróság egyszerűen elvetvén: ebbeli ítéletét nem máson, mint egyedül a . . . hozott úrbéri törvényszéki ítéleteken alapítja .. . Mi, eltérve a tisztelt ítéletben kifejtett elvektől, azoknak törvényességét tagadjuk . . . Azonban más kérdés az, ha vajon felperes mint földesúr, és alperesek, mint jobbágy község tekintessenek ez ügyben. ... Kifejtettük elég világosan, hogy mi különbség van a jobbágy és a szabad földdel bíró községek közt, miként azt az 1854. martius 2-ki Cs. nyíltparancs előszavai megszabják. Megtagadtuk' a sessionak (teleknek) nemcsak mennyiségét, de nevezetét is, és ezen terjedelmes védelmünk mellé számos okiratot csatoltunk, melyeknek erejét a felperesi egyszerű tagadások meg nem dönthettek ... és mégis a Tekintetes Alispáni bíróság e fontos körülményre bírói figyelmét ki nem terjesztve, a felperesi egyoldalú előadásokra állapította ítéletét, mely ítéletben minden megvan, mit felperes kíván és allegal (előterjeszt), de semmi sincs benne azon vádak s bizonyítékok közül sem megemlítve, sem megdöntve, miket alperes előadott.. . (A község ügyvédje azt íejtegeti, hogy Derecske hajdú város volt, 9 a lakosok nem váltak jobbágyokká, a hercegi család nem volt a földesuruk, hanem a közlegelő a lakosok közös tulajdona volt, amelyet a hercegi családdal közösen birtokoltak.) E.) Az ítélet I. pontja alatt, a lakosság közlegelőbeli illetősége, az 1821-ki felmérés nyomán készült földkönyv adatai s azon telki mennyiség alapján határoztatott meg. Ezen elvet felállítani annál inkább nem lehetett, mert míg egy részről azon munkálat a felperes érdekében, a lakosság hozzájárulása és meghallgatása nélkül, csak magán használatra készíttetett s így kötelező erejű nem lehet; más részről teljes lehetetlen is nálunk tényleg - hanem csak eszményileg - meghatározni a telkek számát, s így nincs alapja az ítélet ezen pontjának sem . . . földesúr és jobbágy közti viszony sem foroghat fenn, hanem birtokrendezési állapot, hol a potior (hatalmasabb) követeli az elkülönítést szabad birtokosok ellen és ennélfogva az elkülönítésnek is birtokaránylag kell megtörténni. Minekfolytán F) A közlegelőből 7 holdnyi illetőség nem ítéltethetett, hanem megosztandó az alperesek közt birtokaránylag, azon elvnél fogva, hogy hol földesuraság. nincs, ott jobbágy sincs, s mi az 1853-ki martius 2-ki nyíltparancs értelmében, a volt jobbágyoktól különböző bánásmód alatt létező földbirtokosok vagyunk s így jobbágyok nem lehetünk. (Mégha jobbágyok volnának) azon esetben is igen szűken mérte ki a tisztelt bíróság ítéletében a legelőilletményt.. . bár a mi birtokunkban 15 ezer holdnyi, a felperesében pedig alig 600 holdnyi terület van és így min-