Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

gyűltek és a kint maradtak nevében is kinyilatkoztatták, hogy ők bizodalommal vágynak elöljáróikhoz és ezentúl a nyilvánosan tartandó bármelly gyűlésekben befolyás jogot nem igényelnek, hanem csak mint hallgatók fognak azonban megjelenni, de most, e mai tanácskozásokba befolyni s a pesti 12 pontokat tárgyaltatni komoly s elhatározott akaratuk.." (Ezek után zajlott le a közgyűlés, amelyen magukévá tették a 12 pontot, eltörölték többek között a cenzúrát, kimondották egy helyi nemzetőrség megszervezését azzal, hogy) „a városbeli közcsendet a rögtön felállítandó őrség által ezentúl feltartani az ő szoros kötelességük leend." Jelzete-. DÁL. Kgy. jkv. 1848. No. 581, 224-232. lap. Kiadva: A hatszáz éves Debrecen, i. m. 71-72. lap. B. A. 131 1849. január 1. Kossuth Lajos, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke bejelenti a forradalmi kormány Debrecenbe költözését. A Honvédelmi Bizottmánytól Debrecen város közönségének. Hazánk jogszerű szabadságát védő vitéz seregeink a fővárosnál állanak. Isten igaz ügyünkben győzelemmel áldandja meg vitéz fegyvereinket. De ha még ugy akarná is a gondviselés, hogy még több küzdelemmel és hosszasabb kitöréssel lehessen csak biztositható hazánk szent szabadsága, e nemzet nem lesz, nem lehet oly gyáva, hogy egy-két vesztes csata miatt ezeréves s háromszázesztendős szenvedés után feladja hazánk szabad Önálló jövendőjét s gyermekeinek örökségül szolgaságot hagyjon. Ha tehát a főváros közelében vivandó csata kedvetlenül találna is kiütni s ennek következtében a főváros pillanatnyira a hazánkat jogtalanul megtámadott ellenség kezébe kerülne is, azért még az ország nem veszne, nem veszhetne el. Budát másfélszázadon túl birta a török azért magyar ország volt, s magyar ország lesz, ha mindjárt az Önkény zsoldosai néhány napra birtokolnák is hazánk fővárosa birtokát. Az országgyűlés tehát érezvén a kötelességét, hogy egy csatavesztés lehetsége által az ország szabadságának védelmét nemcsak feladnia nem szabad, sőt inkább férfias kitartását meg kell kettőztetnie, múlhatatlanul szükségesnek tartá akként intézkedni, hogyha kedvetlenül ütne is ki a főváros közelébeni csata, ez által a nemzet képviselete s az ország kormányzata legkisebb felakadás, vagy zavart ne szenvedjen. És azért az országgyűlés tegnapi napon tartott ülésében elhatározá az országgyűlésnek az ország kormányának székhelyét ideiglenesen Pestről Debreczenbe által tenni. Ezzel tartozott a hazának, a nemzet szabadságának, tartozott a szabadság védelmében kiomlott hazafi vérnek; tartozott vitéz hadseregeinknek, melyeknek ellátásról, füzeteséről, ruházatáról, fegyverzetéről gondoskodni a legszentebb kötelesség s mely gondoskodás egy üdőre valószínűleg zavarba jöhetett s felakadást szenvedett volna, ha a kormány s országgyűlés a maga működésének szakadatlan folyamát Pesten egy csatavesztés általi megakadás veszélyének kitette volna. Az országgyűlésnek ezen határozata Debreczen városát az ország fő-