Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András
Méhkerék. 4 ft; 16 ft; 44 ft. A földesúr követelése 44 ft. Sáránd. 3 2 /4 ft; 14 ft; 60,20 ft; a község tartozása 60,20 ft. Mezősass. 3 2 /4 ft; 14 ft; kiegyenlítést nyert. Berettyóújfalu. 10 3 /4 ft; 43 ft; kiegyenlítést nyert. Zsadány. 2 4 /4 ft. A földesúr elfogadja a 9 ft teljesítés összegét. (A fuvart a jobbágyság pénzben igyekezett megváltani s a felmerült vita az összeg, a teljesítés megváltási díja körül merült föl.) Jelzete: H.-B. m. L. Bihar vm. Tiszti perek, IV. A. 6,'f. 30. ad 1782/1. 8. szám. (Kivonat.) M. Z.-né 108 1814. január 26. Debrecen város tanácsa szabályozza a pásztorok bérét Fürmender (népszónok) uram jelenti, hogy ámbár a magisztrátusnak a mult 1813 esztendő március 4-én az iránt költ rendelését, hogy a gazdaság miképpen fizesse a legelőbért a csikós és gulyás pásztoroknak, ezeknek maga tudtára adta. Mindazáltal ennek nem állanak, hanem ki hogy akarta úgy fizettette magát. Evégre, hogy ezután az ebeli rendeletlenségeknek eleje vétetődjön és a pásztorok fizetése módjában az egyenlőség meglegyen, határoztatik: 1. Aki kenyeret ad, amennyi marhától adja azt - értvén minden marhára fél kenyeret - ugyanazon marháktól fizet 10 krt; amelyek pedig azon felül vágynak, azoktól a kenyeres gazda ád minden darabtól 24 kr-t. 2. Aki kenyeret nem ád, az a gazda fizet minden darab marhájától 30 kr-t. 3. Minden gazda marhája számának, ha a szükség úgy hozná magával csak fele részitől tartozik kenyeret adni. 4. 20 db marhán alul egy gazda sem köteles kenyeret adni, hanem minden darabtól 30 kr-t fizet. Akinek pedig 20 db-nál több marhája van, a marhája számának felerészitől ad kenyeret. 5. A gazdáknak büntetés alatt nem lesz szabad marháikat áltáljában ugyan Mindszent napig, ha pedig az idő kedvező módon járna tovább is mindaddig, mig a marha a mezőn élhet, a gulyáról elhajtani, mely idő alatt a pásztorok is kötelesek a gulyát őrizni. Ezen rendelés pedig a ménest tartó gazdaságra és azt őrző csikósokra és bojtárokra is szól. 6. Valamint már több izben, úgy most is szorosan tilalmaztatik, hogy a juhászok a juhokat, mindaddig bé ne hajtsák, annyival inkább a tilalmasra, cserére vágásra ne eresszék, mig a hó oly mértékben nincs a földön, mely miatt a fáknak, s jövéseknek nem árthatnak. 7. Aki ezen statútumokat által hágja, a környülállásokhoz képest pénzre, vagy pálcára büntettetik. Ugyanazért ezen rendeléseknek effectuacioja fürmender uramra bizattatik. Jelzete: H.-B. m. L. Debrecen. Városi jkv. IV. A. 1011/a. 84. No. 28/1814. január 26. B. A.
