Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

történt büntetésre ítéltettem volna méltónak, hogy t. i. testimoniumot, amit a tolvajnak kunyhóverőnek, káromkodónak, részegesnek, paráznának, veszekedőnek is lehet reményleni, ne nyerjek és hogy én a Collégiumba többé, ami a cigánynak is szabad, bemenni ne merészejek és én hozzám egy diák se merjen jönni, vagy szólni, hacsak a Collégium ellenségének nem akarja mondani magát, ezen infámáltatás pedig a diákság előtt elolvastasson: és láttam volna, hogy az a haza, melyet dajkámnak hivtam, tőlem irtózik; az a Collégium, melyet Alma Maternek tartottam, kebeléből számkivetett; azok a fejeim, kikben atyáimat néztem, s boldogítóimat, a kétségbeesés torkába esni nem irtóznak; az a vallás, melyet örömömnek, díszemnek s vigasztalásomnak reménylettem, maga előtt unalmassá, sáfárjai előtt meggyűlölte, fiai előtt semmit nem reménylővé tett; - megirtózván magamban hogy ezek a kedves nevek is viselhetnek oly borzasztó és szivetverő képzeleteket, meghatároztam magamban, hogy idegen földön, idegen társaságba, idegen szivek előtt, idegen vallás kebelébe állítsam fel magamat, a minthogy egy ember, a kinek útja mindenfelől be van vágva, árok ugrással, a ki infamálva van, a magánosság falai közé való buvással segíthet magán egyedül, mikor igy vallása s a haza földje kebeléből számkivetve, még a kálvinisták között remete és néma baráttá tétetik, anélkül, hogy valaki egy darab kenyérrel, vagy egy krajcárral megajándékozná (elkeseredetten ír a rá kimért büntetésről). Közölve-. Nagy Sándor: A debreceni református Kollégium c. műve alapján - A hatszáz éves Debrecen c. kiadványban 239-241. 1. B. A. 96 A jakobinus mozgalomban részt vett bihari mártírok a) 11. Szent Jóbi Szabó László, Otományból, Biharban. Az atyja egy szegény sorsú nemes. Debreceni tógátusból lett váradi normális iskolabeli tanító, továbbad a nagy-bányai gimnáziumban rhetorika profesor. Azután Pestre ment törvényt tanulni. 1794-ben honorarius nótáriusa (tiszteletbeli jegyzője) volt Biharnak, s mivel Hatvani Istvánt ki nem tolhatta a restauration (a megnyitáson), melyben gyalázatos utak által is igyekezett, arra kérte a főispánt, erdélyi kancellárius gróf Teleki Sámuel excellentiáját, hogy tegye secretáriusává (titkárává), mely meg is lett.a Elfogattatásakor Pesten mulatott és a Vulgivaga istenné betegségében volt, mely calvinista embernek veszedelmes. Azt hivén, hogy fogsága két holnapnál tovább nem tarthat, meg nem vállá, mi baja s az orvos egyébnek nézte nyavalyáját. Elijedtem látásától június 1795. Bőr nadrágában olyannak látszottak lába szárai, mintha semmi hús nem volt volna lábcsontjain, dereka egészen meg görbedett s különben is sápadt képe olyan vala, mint a halál; négy holnap múlva azután Kufsteiben megholt. Jegyzet: a) Az említett Hatvani István (1768-1816) a híres debreceni orvosprofesszor fia, Bihar vm. allevéltárosa, majd tb. jegyzője volt.