Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

1785. november 16. A debreceni ipari termelés elmaradt helyzetéről szóló jelentés Az ipar neme: bőrfeldolgozás; kinek a kezében van: a bőrösök céhének művelése alatt, 127 taggal; a jövedelem az előállítás költségeinek fedezésére szolgál; az áru értékesítése; a városban, a szomszédos vármegyékben; ha a zsidókat eltiltanák attól, hogy a nyersbőröket összevásárolják, ők faluról falura járva szedik össze az árut, akkor a helyi céhiparosok nem vásárolnának másodkézből Bika, Ökör és borjúhús feldolgozása: a céhek birtokában; a feldolgozás és nyereség együttes összege 103 631 rénesforint; a feldolgozott áru mennyisége 20 325 db; eladása a szomszédos megyékben és a városban történik; az iparban 63 segéd és 85 inas dolgozik; az ország javára bevételezett összeg 17 304 rénesforint. (A csikó, kanca, csődör hasonlóan a céhek révén kerül hasznosításra.) A finomabb bőrökből kordovánt, saffiánt, bagariát készítenek. Feldolgozásuk Ladányi János kezében van; évi értéke 650 forint, a feldolgozott készáru értéke 348 forint, Lengyelországba szállítja; az ország haszna 300 forint; 1 segéddel és 1 inassal dolgozik. Ha nagyobb tőkéje volna és iparát kiterjeszthetné, több segédet és inast alkalmazhatna. Gubafeldolgozással a céh dolgozik, 87 tagból áll; a feldolgozott nyersanyag értéke 23 970 rénesforint, a haszon 10 759 rénesforint; Erdélybe és a szomszédos vármegyékbe szállítja az árut; az ország haszna 7349 forint. A feldolgozómalom 7 mérföldre van a várostól, kedvezőbb lenne a termelés, ha megfelelő mennyiségű víz állna rendelkezésre. Szappankészítéssel a 63 tagú céh foglalkozik. A felhasznált nyersanyag 36 900 rénesforint, 3967 táblát készítenek, részben Erdélyben, részben a városban és a szomszédos vármegyékben értékesítik. A jövedelem 45 780 forint, az ország részére marad 8879 forint. Ha az országon kívülre szállíthatnának, nagyobb forgajmat bonyolíthatnának le. Együtt 10 segéddel és 6 inassal dolgoznak. A pipakészítés a céh kezében van, 98 taggal. Összesen 2 334 200 darabot állítanak elő 7780 forint értékben, ebből az ország haszna 6862 rénesforint. A segédek száma 19, míg az inasoké 54. Kenderfeldolgozással elsősorban az asszonyok és leányok foglalkoznak, összesen 309 személy, 1456 rénesforint értékben, az ország részére marad 1019 rénesforint. Az országon kívül is értékesítik, de ismeretlen mennyiségben. (Debrecen hatóságának jelentése a nagyváradi kerületi kir. biztoshoz.) Jelzete: H.-B. m. L. Debrecen város, IV. A. 1011/m. 17. ftsz., fogalmazványok 423/1885. sz. A jelentés a céhek termelését külön-külön részletezi. M. Z.-né 87 1786. december 12. A királyi biztos rendelete az állattenyésztés előmozdításáról 1. Ahol a legelő területe megengedi, az egyes jószágfajták számára külön-külön járást kell kiszakítani; ahol pedig nincs elég legelő úgy kell a legeltetés rendjét beosztani, hogy a szarvasmarha mindig elöl járjon, ezt