Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

me 1-3. (Debrecen, 1871-72) című munkája az egyetlen nagy terjedelmű várostörténet. Bár szemlélete erősen elavult és a felhasznált források köre is szűk (jóformán csak a közgyűlési és tanácsi jegyzőkönyveket dolgozta fel), gazdag adatai és az egykorú források gyakori idézése miatt nélkülözhetetlen kézikönyv. Az utána következő évtizedekről a Magyar városok fejlődése, 1. Debrecen sz. kir. város, A város múltja, jelene és jövője rövid áttekintésben (szerk. Csobán Endre-Csűrös Ferenc, Bp., 1931) c. művében található rövid ismertetés. KOMORÓCZY GYÖRGY írta az első és egyetlen marxista szellemű, de terjedelme miatt igen vázlatos összefoglalást a város történetéről: Debrecen története a felszabadulásig (Debrecen, 1955). KOMORÖCZY GYÖRGY szerkesztette „A hatszázéves Debrecen" (Debrecen, 1961) című forráskiadványt is. MOCSÁR GÁBOR történeti esszéje Szellem és századok. Betekintő Debrecen múltjába (Debrecen, 1962) - publicisztikai munka. A műemlékek ismertetése során kitűnő összefoglalást ad a városról BALOGH ISTVÁN: Debrecen (Bp., 1958). Debrecen és a megye többi helységének műemlékeit regisztrálja GENTHON ISTVÁN: Magyarország művészeti emlékei. 2. Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Felsővidék (Bp., 1961). Debrecen művészeti és irodalmi életének fejlődésrajza bontakozik ki az alábbi művekből: A képzőművészetek Debrecenben (szerk. Bőgel József, Debrecen, 1961); MOLNÁR PÁL: Debrecen a magyar irodalom történetében (Debrecen, 1941); SIMON ZOLTÁN: Debrecen az irodalomban (Könyvtáros, 1967. 6. sz. 349-352.). Fontos segédeszköz a helytörténeti kutatásokban Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig (szerk. Kovacsics József, Bp., 1963) és a két nagy genealógiai összeállítás: NAGY IVÁN: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal 112. (Pest, 1857-65; pótkötet: 1868) és az ennél részletesebb, de gyengébb, pontatlan munka, KEMPELEN BÉLA: Magyar nemes családok 1-11. (Bp., 1911-32). Ezekhez kapcsolódik HERPAY GÁBOR két könyve: Nemes családok Debrecenben (Debrecen, 1925) és Nemes családok Hajdú vármegyében (Debrecen, 1926). * * * A FEUDALIZMUS KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE HAJDÚ-BIHARBAN ÉS DEBRECENBEN 1526-IG Hajdú-Bihar területének őskoráról és a honfoglalást megelőző történetéről a régészeti leletek ismertetései és feldolgozásai tájékoztatnak. A szép számú közlemény közül a legátfogóbbak és legújabbak: ROSKA MÁRTON: Debrecen múltja a honfoglalásig (Bp„ 1940); Magyarország régészeti leletei (szerk. B. Thomas Edit; Bp., 1957); MAKKAY JÁNOS: A bihari Berettyóvölgy őskori leletei (DMÉ 1948-56. 21-40.); PATAY PÁL: Tanulmányok Debrecen vidékének rézkoráról (DMÉ 1957. 15-26.); M. NEPPER IBOLYA: Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához (DMÉ 1968. 79-108.); GABLER DÉNES: Terra sigillaták a Kelet-Pannóniával szomszédos Barbaricumban. A Barbaricum importjának néhány kérdése (Archeológiai Értesítő, 1968. 211-242.); MALÁN MIHÁLY: Az ondódi avarok (Bp., 1956). Szükségszerűen érintik a római kor és a népvándorlás korának problematikáját az Ördögárokkal (népies neve: Csörsz árka) foglalkozó írások: