Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András

1774. január 27. A Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezés nyomán készült vértesi összeírás Vértes nevű helységnek Urbarioma. Első punctum. Jobbágy ház-Helyek Mivoltáról. Mivel az Jobbágyoknak kötelességeit s minden adózásit az Jobbágy Helyeknek voltához és Minéműségéhez kölletik szabni, ezek pedig nem mindenütt egyarányosak, hanem az határoknak mivoltához és azoknak egyéb haszonvételeihez vagyis fogyatkozásaikhoz szükséges azokat alkalmaztatni, azért ezen Vértes nevű helységben egy egész jobbágy ház helynek belső fundusa, azaz Ház Helye, annak udvara, szürüs és veteményes kertje oly nagy és téres helyt foglaljon, aminémü két Posonyi Mérő mag alá kívántatik ... (A továbbiakban az összeírok ismertetik a külső tartozékokat, a jobbágyok haszonvételét, mint erdő, irtásíöld, legelő stb.) Harmadik Punctom. A jobbágyoknak szolgálatiról vagyis Robotyokról. §. 1. Minden egész helyes jobbágy köteles lészen maga földes urának minden hétben egy napot napkeletiül napnyugodtig - abban számlálván munkába való menetelét és vissza jövetelét s az etetésnek és itatásnak időit két marhával, maga szekerével, szántáskor mindazonáltal négy marhával, maga boronájával s ekéjével uraságnak dolgozni tartozzék. Hogyha pedig valamely jobbágy négy igás marhának fogyatkozása miatt megirt t mód szerint a szántást meg nem tehetné, az olyatén jobbágy mással összefogván egy napi szántást két napi munkával végezzen; mindazonáltal ezen terhes munkát minden szántáskor csak egyszer tartozzék megtenni. Ha pedig négy marha mellé egy személy elegendő nem volna, akkor a jobbágy egyet ugyanolyast, amely minden munkára alkalmatos légyen, másikat pedig csak marha hajtásra valót tartozzék adni, ezen két személy mindazonáltal különös kézi munkára ne fordittathassék ... (A további szolgálatot az országos állapotoknak megíelelően ismertetik.) VIII. §. Minden zsellér, kinek magános háza vagyon, 18 napot, minden lakos pedig, akinek magának háza nincsen, 12 napot esztendőnkint kézi munkával az uraságnak szolgálni tartozik. Amennyiben pedig ezen helységben egynémely zsellérek valamely fundusokat (telket) birnának, melyeknek száma nyolczados házhelynek mivoltát fel nem érné, azoktúl csak kilenced termésben adattassék meg, az egyéb adózásuk és szolgálatuk iránt pedig olyanok, kiknek házhelye mivolta vagy appertinenciája (tartozéka) nyolcados házhelyt fel nem ér, egyedül, úgy, mint házzal biró zsellérek, tekintessenek. Ellenben a más házánál lakó, de nyolcados házhely után való s több földeket, réteket biró zsellér, amig tulajdon háza s belső fundusa nem lesz, az egy forint esztendős árendát az uraságnak fizetni ugyan nem tartozik, de azon kivül földei mivoltához képest szolgálattal és más egyéb adományokkal aszerént tartozik, mint a házhelyes jobbágy . . . (Ismerteti az egyéb kötelezettségeket.) XIII. §. Mivel ezen helységben a faizásnak, úgy nádnak fogyatkozása miatt a jobbágyok (a fakitermeléssel) nem élnek, azért sem ölfának, sem nádkévéknek hordásával és vágásával nem fognak tartozni. Negyedik Punctom. A jobbágyok adózásiról.