Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)

I. A feudalizmus kialakulása a mai Hajdú-Bihar megye területén 1526-ig. Összeállította: Módy György

irodalma (Debrecen, 1956) a teljesség igényével készült, és terjedelmes anyagot tár fel a Debreceni bibliográfia (Debrecen, 1961) is. Mindezek utalnak a korábbi irodalomra. A sajtóközleményeket is felsorolja és számos helyi vonatkozású adatot tartalmaz KOSÁRY DOMOKOS kitűnő összeállítása: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába 1-3. (Bp., 1951-58) (1825-ig halad) és I. TÓTH ZOLTÁN műve. Magyar Történeti Bibliográfia 1825-1867. 1-4. (Bp., 1950-59) címmel, valamint A magyar történettudomány válogatott bibliográfiája 1945-1968 (Bp., 1971). KOSÁRY DOMOKOS művének újabb kiadása - Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1. Általános rész I—II. (Bp., 1970) - ismerteti az egyes levéltárak iratainak főbb csoportjait is. A debreceni levéltár anyagáról tájékoztat KOMORÓCZY GYÖRGY: A Debreceni Állami Levéltár fondjegyzéke (Bp., 1963) és uő.: Szülőföldünk történeti iratai. (Debrecen, 1962.) Összefoglaló helytörténeti szintézis megyénkről még nem készült. Használható történeti adatok találhatók a régebbi vármegye-monográfiákban: a BOROVSZKY SAMU által szerkesztett Bihar vármegye és Nagyvárad (Bp., 1901) és Szabolcs vármegye (Bp., 1900), továbbá a Bihar vármegye (szerk. Nadányi Zoltán, Bp., - 1938) és a Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye (szerk. Csobán Endre, Bp., 1940) című kötetekben, aztán Bihar megyéről a következőkben: K. NAGY SÁNDOR Biharország. Útirajzok 1-3. (Nagyvárad, 1884-86), OSVÁTH PÁL Bihar vármegye sárréti járása leírása (Nagyvárad, 1875) és Kis-Mar ja nagyközség és Nagy-marjai puszta leírása (Bp., 1896), MÁRKI SÁNDOR Sarkad története (Bp., 1877), valamint Tanulmányok Sarkad múltjából c. monográfia (1972), TARDY GYÖRGY Berettyóújfalu keletkezése, története, fejlődése (Bp., 1937). Az egykor Szabolcshoz tartozó községekről KANDRA KABOS Szabolcs-vármegye alakulása (Bp., 1885) című művében. Hajdú megye községeiről az utóbbi években is megjelent néhány színvonalas, kiterjedt forrásbázisra támaszkodó történeti monográfia: VARGA ANTAL: Balmazújváros története 1945-ig (Debrecen, 1958), PAPP JÓZSEF: Tiszacsege (Debrecen, 1967), Hajdúdorog története (szerk. Komoróczy György, Hajdúdorog, 1971), Hajdúhadház múltja és jelene (szerk. Komoróczy György, Hajdúhadház, 1972), Józsa nagyközség 100 éve, 1872-1972 (szerk. Szűcs Ernő, Debrecen, 1972). Hajdúböszörmény monográfiája a közeljövőben jelenik meg. Hajdúszoboszlóról, sajnos, csak kisebb idegenforgalmi városismertető látott napvilágot a felszabadulás után. További feldolgozások: BARCSA JÁNOS: Hajdú-nánás város és a hajdúk történelme (Hajdúnánás, 1900); MÁLNÁSI ÖDÖN: Hajdúszoboszló története (Debrecen, 1928); NAGY SÁNDOR: Hajdúhadház története (Hajdúhadház, 1928); HERPAY GÁBOR: Földes község története (Debrecen, 1936). A Hortobágy történeti fejlődéséről összefoglaló képet nyújt ECSEDI ISTVÁN: A Hortobágy puszta és élete (Debrecen, 1914); PINCZÉS ZOLTÁN: A Hortobágy és Hajdúhát történeti földrajza (Debrecen, 1948). Ugyancsak összefoglaló jellegű, gazdag levéltári forrásanyagot ismertető a HajdúBihar megyei Levéltár gondozásában Hajdú-bihari kéziratos térképek címen megjelent munka (Debrecen, 1972). Mindmáig adós helytörténetírásunk egy átfogó Debrecen-monográfiával. Még ma is SZÜTS ISTVÁN százéves Sz. kir. Debrecen város történel-