Hajdú-Bihari történelmi olvasókönyv - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 5. (Debrecen, 1973)
III. Az állami abszolutizmus kiépítése 1690-1790. Átmenet a kapitalista termelésre 1790-1849. Összeállította: Béres András
A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848-1849 A polgári forradalom és szabadságharc eseményeiről, társadalmi és politikai problémáiról, főbb szereplőiről kitűnő, átfogó elemzést ad SPIRA GYÖRGY terjedelmes értekezése: A magyar forradalom 1848-49-ben (Bp. 1959), amely a korábbi szakirodalmat is értékeli. Kimondottan helyi vonatkozásokat tárt fel URBÁN ALADÁR: Honvédtoborzás a Tiszántúlon 1848 nyarán (Hadtörténelmi Közlemények, 1955. 134-166.); uő.: Dokumentumok a tiszántúli honvédtoborzás történetéhez (Hadtörténelmi Közlemények, 1955. 452-471.). A kormány Debrecenbe költözéséről közel egykorú leírás GYURITS ANTALNé: Menekvés Debrecenbe az 1849. év kezdetén (Pest, 1850), történelmi feldolgozás BARTA ISTVÁN tanulmánya: Az 1849. január 2-i haditanács és a főváros kiürítése (Hadtörténelmi Közlemények, 1955. 66-100.). Debrecen ezutáni szerepét részletesen taglalják a centenáriumi kiadványként megjelent A szabadságharc fővárosa (szerk. SZABÓ ISTVÁN; Debrecen, 1948) dolgozatai. Az országgyűlés, a Honvédelmi Bizottmány, közelebbről Kossuth Lajos tevékenységéről írtak az Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára 1-2. (Bp. 1952) szerzői, ANDICS ERZSÉBET: Kossuth harca az árulók és megalkuvók ellen a reformkorban és a forradalmak idején (Bp. 1955) és BARTA ISTVÁN: A kormány parasztpolitikája 1849-ben (Századok, 1955. 849-881., 1956. 4-68.); valamint korábban PAP DÉNES: A parlament Debrecenben, 1849 1-2. Lipcse, 1870); KOVÁCS LAJOS: A békepárt a magyar forradalomban (Bp. 1883); HENTALLER LAJOS: Kossuth Lajos és kora (Bp. 1894); SZABÓ ISTVÁN: A honvédelmi bizottmány elnöki hivatala 1849-ben (Debreceni Szemle, 1928. 169-173.); BOLDISÁR KÁLMÁN: Országgyűlés Debrecenben 1849. január 9-május 31. (Debrecen, 1929). Rendkívül fontos és gazdag forrásanyagot publikál BARTA ISTVÁN: Kossuth Lajos 1848-49-ben 1-2. (Bp. 1953-55). Csak a trónfosztással és a vele közvetlenül kapcsolatos történeti adatokat tárja fel STEIER LAJOS: Az 1849-i trónfosztás előzményei és következményei (Bp. 1925); BALLAI KÁROLY: A magyar függetlenségi nyilatkozat története I. Okmányok, iratok, jegyzőkönyvek és törvények (Bp. 1935); VARGA ZOLTÁN: Az államforma és a kormányforma kérdése a debreceni trónfosztás után (Századok, 1949. 168188, 381-382, 389.); RÉVÉSZ IMRE: A Függetlenségi Nyilatkozat viszontagságai (A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi és Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, 1955. 83-111.). Jórészt helyi kérdéseket tárgyalva egészíti ki a felsorolt műveket SZABÓ ISTVÁN: Debrecen 1848-1849-ben (Debrecen, 1928); SŐREGI JÁNOS: írások a százéves szabadságharc emlékezetére (Debrecen, 1948); LENGYEL IMRE: Az Alföldi Hírlap 1849-ben. Adatok egy vidéki hírlap társadalmi szerepének vizsgálatához (DMÉ 1966-67. 319-341.); SZABÓ ISTVÁN: A szabadságharc debreceni hírlapjai (DKK 1924. 55-58.); uő.: Népítélet Debrecenben 1849. június 30-án (DKK 1926. 87-95.); uő.: A debreceni nép fölkelése a szabadságharcban (DKK 1928. 89-97.); GYALÓKAI JENŐ: A debreceni ütközetről (1849. augusztus 2.) (Hadtörténelmi Közlemények, 1927. 48-82. sz.) ; VARGA ZOLTÁN: Debrecen az orosz megszállás alatt (Sárospatak, 1930); D. NAGY SÁNDOR: A Kollégium belső képe 184849-ben és az önkényuralom kezdő éveiben (DKK 1948. 21-25.); KI3S
