Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 680 -Hajdú-Bihar megye mezőgazdasága és agrárnépessége az 1930-as években /AML 1968. 63-72./ cimü írása hézagpótló a jelzett témában. A gazdasági válság idején fokozódó népnyomor enyhítésére hozott intézkedések felemás eredményeit összegezi, túlértékelve azokat, VAY LÁSZLÓ egykorú beszámolója: Községi népkonyhák Bihar - Hajdú vármegyében 1932-1933. években /Debrecen, 1933/. A levéltári iratokialapján született KOMORÓCZY GYÖRGY gondolatébresztő, a problémákat felvető, azokra rámutató Írása: A_munkáMozgalom_történetének_néhán2,_kérdése_Hajdú=Bihar me gyében az ellenforradalmi korszak idején /1920-1944/ /DMÉ 1960-1961, 75-89./.'

Bihar megye két világháború közötti történetének kiemelkedő mozzanata Szabó Pál politikai tevékenysége, amely elválaszthatatlan, szerves része az i^n. népi Írók mozgalmának, ezen keresztül a haladó mozgalmaknak. Szabó Pál pályájáról, közelebbről pályájának e szakaszáról is összefoglaló képet rajzol CZIKE MIHÁLY: Szabó Pál alkotásai és vallomásai tükrébgn /Bp. 1971/. Ugyanő irt Szabó Pálnak a Bihari Független Kisgazdapárt körüli és a Kelet Népe, illetve a Szabad Szó szerkesztőjeként végzett munkájáról: A_lehetetlen_ostromai Fejezetek_Szabó PáX_éleüéb5X /Jelenkor, 1970. 1129-1140./. Széleskörű forrásbázisra támaszkodik VARGA RÓZSA - A népi Írók Szabad Szó c. lapjának történetéből /ItK, 1962.’ 439- 453./ - és SINKA ERZSÉBET - A_Kelet_Né2e_1935-1939 /MKSzle 1967. 144-156./ - sajtótörténeti közleménye. Alapvető forrás e témakör kutatásánál SZABÓ PÁL önéletrajzi regénye, a Minden_kör_bezárul /Bp. 1968/, amely az 1930-as/évek végétől kezdve beszéli el az eseményeket. Az 1930-as esztendő politikai küzdelmeire emlékezik SZABÓ PÁL a Biharból Békésre /Békési Élet, 1967. 2.sz. l-5.cimü Írásában.

A HAJDÚ KERÜLET ÉS HAJDÚ VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA

A Hajdú Kerület és az 1876-ban létrehozott Hajdú vármegye kapitalizmus kori történetéről mindössze egy összefoglaló munkában olvashatunk: BALOGH ISTVÁN kitűnő néprajzi monográfiájának - Hajdúság /Bp. 1969/ - történeti bevezetőjében szó esik erről az időszakról is, bár jóval kisebb terjedelemben, és lényegesen kisebb súllyal, mint a 17-18. századi fejlődésről. Történeti áttekintése alig, egykorú adatai viszont ma is használhatók a Hajdúvármegye és Debrecen sz. klr. város adattára /Debrecen, 1937/, valamint a Debrecen sz, kir. város és Hajdú vármegye /Bp. 1940/ cimü kiadványnak.

A hajdúk és a Hajdúság történetéről 1956 előtt irt müvekről kimerítően tájékoztat BÉRES ANDRÁS és MÓDY GYÖRGY annotált bibliográfiája: A hajdúság történetének és néprajzának irodalma /Debrecen, 195t,’. Az ebben ismertetett történelmi feldolgozásoknak CBak elenyésző töredéke foglalkozik 1848 utáni problémákkal, a néprajzi munkák zöme viszont a 19. század 2. felében, vagy a 20. század első felében folytatott gyűjtések eredményeit teszi közzé, azaz az egykorú va^ közel egykorú állapotokat tükrözi. Kapitalizmus kori - főként településtörténeti - kérdésekre is kitér DANKÓ IMRE'összegező igényű cikke: A_hajdúkutatás jelenlegi állása és feladatai /DMÉ 1962-1964. 47-56./.

Az 1848-49-es szabadságharc és a hajdúság viszonyáról KARDOS SAMU közölt okmányokat - mégpedig az 1848. december - 1849. szeptember közötti időből: A szabadságharcbah rendeletek és felhívások a ha.1 dúsághoz /Régi okiratok és Levelek Tára, 1906. 5-6. fűz. 105-112., 7-8. fűz. 117-129;/.