Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai

- 90 -lágitásával válnak érthetővé«

A feudálizmus idején az utolsó változtatás 1830-ban történt, amikor a már korábban is meglévő szervezeti beosztás részleges módosításával megállapították az érmelléki, sárréti, váradi, szalontai és belényesi járások területi illetékességét, A járásoknak alárendelten egyes községekben szolgabirói szakaszok működtek, de azok nem rendelkeztek önálló hatáskörrel,

A Bach-féle abszolutizmus idején lényegében két részre tagolták Bihar vármegyét: Észak- és Dél-Bihar vármegyére, Észak-Biharhoz tartoztak a debreceni, derecskéi, diószegi, dorogi, püspökladányi, Dél-Biharhoz a nagyváradi, mezőkeresztesi, élesdi, margittai, szalontai, belényesi és tenkei járások.

Mindezek bizonyítják, hogy az abszolutizmus idején új járásokat szerveztek, a régiek közül többet megszüntettek, tehát alapvetően felforgatták a közigazgatás történeti határvonulatait.

Az 1861-ben összeült megyei bizottmány visszaállította az 1850 előtti állapotokat, a közigazgatás külső szervezetét tehát öt járásra osztotta be.

De az intézkedés nem sokáig maradt fenn: 1872-ben részben politikai okokból, részben pedig azért, hogy minél nagyobb számban jusson vezető - irányitó munkakörhöz, a birtokát vesztett dzsentri-réteg, addig sohasem tapa^italt mértékben emelték a járások számát. A volt szo’lgabirói szakaszokat járássá minősítették át, mivel egyszer-sgyszer csökkent a területi illetékessége, de a hivatali ellenőrzés lehetősége messzemenően bővült, -*■ **

Ez a szervezési kiindulópont eredményezte, hogy az érmelléki járást - amelyet időhkint álmosdi járásnak is neveztek - másokkal együtt négy kisebb járásra osztották, az érmihályfalvai, székelyhídi, margittai, micskei járásra. Ugyanakkor a sárréti járásból alakították ki a berettyóújfalui, a mezőkeresztesi Aésőbb névváltoztatás révén biharkeresztesi/, derecskéi, bárándi Járásokat* A váradi járást is felosztották bihari, élesdi, mezőtelegdi, szalárdi járásra, A szalontai járásból váltak ki a szalontai, ugrai, tenkei, beéli járások, mig a belényesiből a belényesi, vaskóhi, rabogányi és magyarcsékei alakult.

Ez a járási szervezet 1884-ben azzal módosult, hogy a micskei, mezőtelegdi, tenkei, beéli, rabogányi járások megszűntek, a bihari felvette nagyváradi Aözponti/ nevet, az ugrai pedig a cséffai járáshoz kapcsolódott.

A trianoni béke után megváltozott a járási beosztás; 1920-ban alakult egy járás, amely székelyhídi néven működött, de Nagyiéta székhellyel, miután maga Székelyhid nem tartozott Magyarországhoz; továbbra is fennmaradt a biharkeresztesi, derecskéi, berettyóújfalui, sárréti járás. A volt szalontai járás négy községéből megszervezték a sarkadi főszolgabírói kirendeltséget, amely 1927-ig állott fenn, mint a cséffa-nagyszalontai járáshoz tartozó szervezet, Biharnagybajom székhellyel pedig a sárréti járást. Berettyóújfalu a hasonló nevű járás székhelyközsége, egyben Bihar vármegye székhelye volt.

Az 1940-1944. években végrehajtott változástól eltekintve, ez a járási beosztás maradt fenn egészen 1950-ig, miközben a szervezet alá tartozó községek beosztása időnklnt módosult.