Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 89 -Ennek a törvénynek, majd az 1886. évi 21. t.c.-nek szellemében alkotott 324/1886, közgy. számú Bihar vármegyei szervezési szabályrendelet a főszolgabiró hatáskörét a 34. és a további §§-okban állapitotta meg. Ebben az időben a tisztség elnevezése már következetesen "főszolgabiró" volt, miután a hivatal maga annyira kiépült, hogy több szolgabiró választása vált szükségessé, A szabályrendelet többek között megállapította, hogy a főszolgabiró "a megye kormányzatával közvetlen érintkezésben áll, a járásban lévő községek anyagi és szellemi érdekeire felügyel, ... a községek elöljáróihoz illetve a jegyzőkhöz rendeleteket bocsát ki, működését illetőleg felelősséggel tartozik*.." Vagyonjogilag és büntetőjogilag felel a pénzfelhasználásért, gondoskodik az egészségügyi ellátás szervezéséről, köteles előmozdítani a népnevelés ügyét, rendőri büntetőbiráskodási jogkört gyakorol stb. Munkaköre ellátása során egyes ügyekben elsőfokú hatósági jogkört gyakorolt közigazgatási, italmérési, tolonc- és cselédügyekben, kihágás!, katonai, illetőségi, fegyelmi ügyekben stb. Ezekből a jogkörökből eredt az a mérhetetlen szélességű hatalom, amellyel a főszolgabirók - személyi kivételektől eltekintve- az uralkodó osztály érdekében éltek akár választások idején, akár cselédügyi esetekben, akár kitoloncolásoknál, vagy internálás! javaslatoknál, politikai tüntetések keménykezü elnyomásánál, a parásztmozgalmak elfojtásánál, társadalmi egyesületek működésének ellenőrzésénél. A főszolgabirói intézmény a haladó megmozdulások ellen végrehajtott intézkedéseivel vált hírhedtté, mert annak ellenére, hogy határozata ellen fellebbezni lehetett az alispánhoz, mégiB; gyakorlatilag az esetek legnagyobb részében az első- és másodfokú szervek vele értettek egyet. A főszolgabíró a már említett szabályrendelet előírásainak értelemszerű alkalmazása révén, de más jogszabályok felhatalmazása alapján is nagy befolyást gyakorolt a községi önkormányzatokra, tekintettel arra, hogy mind a községi biró, mind a vezetőjegyző választásánál a jelölés joga őt illette, és mind a képviselőtestületi tagoknak, mind az elöljáróság tagjainak megválasztásakor ő töltötte be a választást levezető elnök funkcióját. Ezzel a joggal visszaélve a főszolgabírónak lehetősége volt a kö-zségi önkormányzat érvényesülésének visszaszorítására. A képviselőtestületi határozatokat ugyan nem ő hagyta jóvá, de mindenképpen ő véleményezte, ezzel azok végrehajtását hosszú időre elodázhatta. Minden vonatkozásban, akár belügyi, akár iparügyi, akár kereskedelmi vagy mezőgazdasági téren, a főszolgabíró mindenképen betöltötte az államhatalmat a helyszínen gyakorló, szinte korlátlan hatáskörű tisztségviselő funkcióját. A fenti szabályrendeletet a 95/1904. közgyűlési .határozattal módosították ugyan, de a módosítás a főszolgabíró jogkörét lényegileg nem érintette. Az 1929. évi 30. t.c. alapján megállapított jogkörök is egészen a felszabadulás után alkotott újabb törvényekig fennmaradtak. A Bihar vármegyében fennállott járásokról a törvényhatósági bizottság iratainak tárgyalása során már szó volt. De ismertetésük e helyen is indo' Itnak tűnik, mert a meglévő levéltári iratok csak a járási beosztás megvi-
