Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 86 -rendszert követett, az irattári elhelyezéskor a kútfő számát és az irattári jelet rávezették az ügyiratra. A jelzetet végül a sorkönyvben is feljegyezték, ami lehetővé tette magának az ügynek gyorsabb kiemelését. Az összetartozást, elő- és utóirat kapcsolást már nem tartották ily pontosan szem előtt. A közigazgatási bizottság hatáskörének csökkenésével az iratok száma egyre kevesebb lett, a kútfős kezelés 1933 óta indokolatlan volt, megszűnt és az egyszerű sorszámos iktatás maradt fenn. Ennél tárgyi összekapcsolás, vagy alapszámos kezelés nyomai nem fedezhetők fel. Az iratok száma csaknem hétezerről egy év alatt kétezer alá zuhant. A kutatást azonban mindkét esetben mutató segiti elő, amivel az ügyiratok használhatósága nagy mértékben emelkedik, A gazdasági albizottság iratai több sorozatból állnak. Vannak ingatlanforgalmi iratok, amelyek egészen sajátos iktatási módszer szerint kerültek nyilvántartásba. Ha egy-egy évnek gazdagabb iratanyaga volt, akkor abban az évben lezárták az iktatókönyvet, de ha kevesebb ügyirattal találkoztak, akkor az iktatószámot továbbvezették és két, esetleg három évig fenntartották. Az iktatmányok száma különösen az ellenforradalmi zsidótörvények hatására kialakult bírtokforgalom idején növekedett s nagyjából ezer alattiról csaknem hétezerre ugrott. A másik sorozat a haszonbérleti ügyiratokat tartalmazza. Ezeknek iktatása is évcsoportok szerint - általában két év összefogásával történt. A megmaradt iratok harmadik állaga,nagyon hiányosan, a közegészségügyi bizottság működéséről tájékoztat. Ez a bizottság az egészségügyi hálózat szervezésének, a gyógyszerellátás és szegénygondozás kérdéseinek elvi megalapozásával foglalkozott, az egészségügyi helyzetjelentések viszont az általános közigazgatási iratok között találhatók meg. A negyedik állag a kórházbizottság iratait tartalmazza, de ezek is hiányosan maradtak fenn. Mindegyik állaghoz iktató- és műtatókönyvek tartoznak, amelyekre támaszkodva a kutatás könnyebben végezhető. Az állagok esetében mégis célszerűbb maguknak az iratoknak a tanulmányozása, mert a mutatók nem annyira tárgyi, mint személyi mozzanatokat rögzítenek, ezért a vonatkozó ügyekben hozott határozatck tartalmát nem vetítik ki. Az eddigi kutatás nem tudta annak okát felderíteni, hogy a közigazgatási bizottságnak 1920 előtt keletkezett Iratai hol találhatók. Kétségtelen, hogy ezek 1945-ben nem voltak Bihar vármegye Levéltárában. Ezért működésének vizsgálata során ki kell térni az alispán! iratok tanulmányozására is, mert az alispán részére benyújtott tájékoztatókból nem egyszer utalást meríthetünk a bizottság működésére is. A most meglévő fond anyagát a levéltár 1951-ben vette át a Hajdú-Bihar megyei Tanács Igazgatási osztályától, az anyag rendezése pedig 1964-ben történt meg. Jegyzetek 1./ A közigazgatási bizottság helyzetét országos kihatásában ismerteti Yörös Károlyi A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás, 1956,
