Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 83-bizottságba, A bizottság több irányú hatáskört élvezett: egyrészt az általános közigazgatás területén az érdekek összehangolását s a végrehajtás egyensúlyát biztosította, másrészt egyes ágazatokban, mint pl. a tanítók ügyében, fegyelmi hatósági Jogkörrel rendelkezett, ugyanakkor akár gazdasági, akár közrendészeti vagy más ügyekben fellebbezéseket vizsgált ki. Tevékenysége nem állhatott ellentétben az önkormányzat érdekeivel, s gyakorlatilag arra lehetősége sem volt, mert a tagság nagyobb része mégiscsak a törvényhatósági bizottság soraiból került ki. Intézkedéseiben a törvények és a vármegyei Jogszabályok korlátozták s az irányelveket is azok határozták meg. E téren tárgyilagosságát az a körülmény is biztosította, hogy a bizottság semmiképpen sem oldott meg aktuális politikai feladatokat, mert irányitó közigazgatási munkát végző testület volt. Ez természetesen korántsem zárja ki azt a tényt, hogy a tagság szociális összetétele és politikai szemlélete folytán az uralkodó osztály nézőpontjából vizsgálta meg az eléje került kérdéseket s nem képviselt "osztályfelettiM-nek hirdetett közérdekű álláspontot. Valójában nagyon is benne élt a mindennapi politikai élet sodrásában, és akár egy-egy pedagógus fegyelmi ügyében hozott Ítéletet, akár valamely fellebbezett gazdasági ügyben foglalt állást, az uralkodó osztály érdekeit Juttatta érvényre. E szemlélet az iratokból, főként a szociálisztikus mozgalmak megítélésénél, messzemenően kiderül. De nem tartozott hatáskörébe a választások irányítása, a választási visszaélések kivizsgálása, a sztrájkok leszerelése, a közvetlen napi rendőrhatósági intézkedések kezdeményezése stb. Csakis ilyen értelemben nem tekinthető politikai szervezetnek. A közigazgatás területén Jelentkező problémák sorában elintézte a közmunka-felosztás vitás ügyeit, megállapította a községi utak építésével öszszefüggő teherviselés arányait, felügyelt a tankönyvek előírásainak megtartására, az iskolafenntartók kötelezettségeinek teljesítésére, foglalkozott a közlekedés és az alsóbbfokú közigazgatás kapcsolataival stb,, de mindezekben az esetekben mintegy másodfokú szervként csakis a közigazgatási vonatkozások helyes végrehajtására volt figyelemmel* Nem sokkal megszervezése után foglalkozott a mezőgazdaság kérdéseivelj a termelés állapotát, eredményeit az 1882, évi 20. t.c. alapján figyelemmel kellett kisérnie, mig erdészeti ügyekben már korábban Jelentést kellett tennie a földművelésügyi miniszterhez,/ /1879. évi 31. t.c./ Engedélyezte - elnöke által - a hivatalos vadászatokat, közreműködött a műemlékek fenntartása körül /1881. évi 39» t.c,/, a kisajátítási eljárásnál stb, A fejlődés általános tapasztalata az, hogy anilyen mértékben szélesedett az állami hivatalok száma és ügyköre, olyan mértékben nőtt a közigazgatási bizottság szerepköre is, mert az állam közvetlen szervezetei által ellátott ágazatokkal együtt csökkent a vármegyei hatóságok Jogköre. Miután az önkormányzati hivataloktól több ügyet vettek el, a terület közigazgatásának vitás kérdéseit pedig egyértelműen kellett megoldani, azok elintézése a közigazgatási bizottság? hárult. A közigazgatási bizottság a maga területén önálló hatóság volt, ennek
