Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
IV.B. fondcsoport. Megyei törvényhatóságok és törvényhatósági jogú városok iratai
- 70 _ saját elnökének irányítása alatt. Az elnök csakis a közgyűlésnek volt alárendelve« Csökkent a vármegye költségvetési önállósága is, miután az 1883. évi 15. te. megkövetelte, hogy a költségvetés érvényesítése a belügyminiszter jóváhagyásától függ. Ettől az időtől kezdve határok közé szorították az addig korlátlan vármegyei pótadó arányát, mert a törvény megállapította, hogy kizárólag közigazgatási, közgazdasági, közlekedési, közművelődési és jótékonysági célokra szabad, akkor is csupán 3 %-os pótadót kivetni. Ezeken túlmenően egyes ügyköröket, államigazgatási ágazatokat kivontak az önkormányzat hatásköre alól és azok intézésére állami szervezeteket alkottak. Ezek között elsődleges szerepet játszott az igazságszolgáltatás, amelyet 1871 óta a m. kir. birosági fórumok iitéztek. De kivették a vármegyék joghatósága alól az adóigazgatást is, mert az 1876. évi 15. t.c. által az egyenes adók igazgatására megszervezték a királyi adófelügyelőségeket. A fogyasztási adók behajtása, ellenőrzése az átalakított pénzügyigazgatóságok jogkörében maradt. Ez a szervezeti forma később változott, de az adójövedelem lényegében kiesett a vármegye közvetlen irányítási és felhasználási köréből. A tankerületi kir. főigazgatói tisztség és hivatala megszervezésével az oktatásügyi szervezet is hasonló változáson ment át. Az 1877. évi 24. t.c. a vármegyei mérnöki állást szervezte át, és helyére a vármegyék területén kialakított államépitészeti hivatalok alakultak. Az 1881: 3* te. a közbiztonsági szolgálatot a csendőrség áj szervezetére bizta. De nagy jogkörcsorbitást jelentett az 1876. évi 6. t.c.-val felállított közigazgatási bizottság is. A későbbiek során még inkább háttérbe kívánták szorítani az önkormányzati hatáskört. Mindezek ellenére a törvényhatósági bizottság a vármegyei önkormányzatnak széleskörű hatalommal felruházott testületé maradt, ezért a közgyűlések iratai a helytörténeti források nélkülözhetetlen forrásértékét képviselik. Az iratok levéltári rendszere A Hajdú-Bihar megyei Levéltárban őrzött Bihar megyei törvényhatósági bizottsági iratok két fondból állnak: az egyik maginak a közgyűlésnek irategyütteseiből alakult, a másik pedig a központi választmány működése folyamán keletkezett. Egyéb választmányok iratai nem maradtak fenn. A közgyűlési iratok fondjában a jegyzőkönyvek hiányosak. A hozzájuk tartozó mutatók sem teljességükben maradtak meg. A jegyzőkönyvek és a mutatók részben a háború folyamán, részben pedig a Nagyváradról Berettyóújfaluba történő átköltözködés során /1944/ semmisültek meg, részben pedig a régi megyeházáról az új irodaházba történt átköltözés idején /1954/ - a pincében történt tárolás folytán - estek egyes csomók rágcsálók pusztításának áldozatául. A levéltár már 1954 óta akciót indított az eltűnt iratok el őker esésere, de azok hollétét eddig semmiféle szorgos kutatás sem tudta megállapítani. A jegyzőkönyvek kezelési rendszere a napirendi pontokhoz igazodott. A jegyzőkönyvi fogalmazványok az alispán! iratok között találhatók - ha azok
