Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 695 -nográfiája - Földes község története /Debrecen, 1936/-, viszont gazdag levéltári anyagfeltárása révén hézagpótló munka.

Hajdúszovát

Egyoldalúan ökonomikus TÖMÖRY LÁSZLÓ Haj^úszová t_gazdasági_földrajza a XVII.sz. közepe óta /Debrecen, 1942/ cimü müve.

Kismarja

A község múlt századi történetének tanulmányozásához nyújt segítséget OSVÁTH PÁL Bih^_megyében_kebelezett_Kis_Maria_/KÍ3mar^a/_nag^község_és_a_nag^mar^ai puszta le Írása /Bp. 1896/ cimü könyve. A kismarjai levéltár azóta megsemmisült iratait is feldolgozta HUNYADI FERENC: A kismarjai választókerület /Bp. 1936/.

ftomádi

MOLNÁR BALÁZS két tanulmányát használhatjuk: Ad at c k _a _komádi _tany á k „történetétanyailakosságéletmódjának mai átalakulásához /Ethnographia, 1952. 371-407./, valamint a 18-20. századi településtörténeti képet felvázoló Komádi /Vázlat települési és építkezési kérdésekhez/ /Ethnographia, 1971. 375-393./.

Körösszegapáti

A községhez tartozó Körmösdpusztán lévő nagybirtok 1935-ös helyzetéről közöl adatokat GUNST PÉTER: Nagybirtok-leltárak 1934-1939 /AtSz 1965* 255-327. - a vonatkozó rész: 322-325./.

Nádudvar

A népélet és az állattenyésztés helyzetének tanulmányozásához nyújt adalékokat BALÁZS LAJOS: A szalonna és háj szerepe Nádudvaron a XIX. században /Ethnographia, 1968. 593-597./. NÁDPOR JÓZSEF a 20. század elején működő, a helyi munkásmozgalomban jelentős szerepet játszó népkörről irt: A Nádudvari Általános Népkor története /Tájékoztató az MSzMP Hajdú-Bihar megyei Bizottsága archívumának munkájáról... Debrecen, 1969. 43-55./.

Nyiradony

A mezőgazdasági termelés történetére nézve fontos BELLON TIBOR dolgozata: Határhasználat Nyiradonyban a jobbágyfelszabaditás után /Ethnographia, 1965. 435-445./.

SM

Témájában az előbbihez hasonló MOLNÁR AMBRUS tanulmánya: Hat ár használat a Bihar megyei Sápon ^ XIX. században /AtSz 1968. 514-551./. Egy parasztgazdaság leírásában általánosabb képet rajzol MOLNÁR AMBRUS egy másik cikkében: Egy parasztgázda élete és gazdálkodása a Bihar megyei Sápon /1890-1896/ /AtJz 1967.117-172/.

Sarkad

MÁRKI SÁNDOR közel száz évvel ezelőtt megjelent monográfiája - Sarkad története /Bp. 1877/ - alig foglalkozik a község 1848 utáni fejlődésével. A nemrég kiadott Sarkad múltja és jelene /szerk. Komoróczy György; Gyula, 1972/ cimü tanulmánykötet viszont a kapitalizmus kori történetet is feltárta, téma szerinti bontás-