Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 693 -adatok találhatók a Ha^dú-Bih^_me_g^e_földra1izi_nevei1_Ir_A_£olgári_1jíárás /Debrecen, 1970/ cimü füzetben. Az egykori Szabolcs vármegye községeinek kapitalizmus kori történetéről számos adalékot közöl a Szabolcs vármegye /szerk. Borovszky Samu; Bp. 1900/ cimü könyv. Levéltári kutatások alapján született TÓTH ISTVÁN Földosztó_mozgalom_Szabolcs_megyében/1867-1898/ /Bp. 1963/ cimü tanulmánya, valamint SZÁSZI FERENC két munkája: Szabolcs megye gazdasági és társadalmi viszonyai a századfordulóidején /Szabolcs-Szatmári Szemle, 1968.

4.sz. 9-21,/; Az Amerikába_irányuló_kivándorlás_Szabolcs_megyéből_az_első

iílás^á^°íiHis_/Nyiresyh^za» ^72/.

Az egyes községek 1848-1944 közötti történetével, akkori állapotával foglalkozó, illetve az ilyen részleteket tartalmazó könyvek, cikkek közül a fontosabbakat emlitjük meg. Ezek száma meglehetősen kevés, kivételt talán Balmazújváros képez.

Ártánd:

SZABÓ KÁROLY: Adatok_az_ártándi_ref1_egyház_történetéhez /Lugos, 1885/.

Bagamér:

Az agrárszocialista mozgalmakhoz kapcsolódó helyi parasztmegnozdnlásokról RUSZOLY JÓZSEF irt tanulmányt: A bagaméri zendülés 1898-ban /Alföld, 1968. 5. sz. 43-46./. Egykorú beszámoló MOLNÁR ANTAL és RÁCZ BÉLA könyvecskéje: A_bagaméri hitelszövetkezet 10 éves története /Bp. 1910/.

Balmazújváros:

Monografikus feldolgozás ifj. VARGA ANTAL bibliográfiai függelékkel ellátott müve: Balmazújváros története 1945-ig /Debrecen, 1958/. Történeti szempontból is használható id. VARGA ANTAL munkája: F^dra^znev^_Balraazujvároson /Debrecen, 1942/. A balmazújvárosi szegényparasztság kiegyezés utáni, 1914-ig terjedő történetéről, az agrárszocialista mozgalmakról részletesen ir VERES PÉTER Falusi krónika /Bp. 1956/ cimü könyvében, amely rendkívül becses történeti forrás, emellett élvezetes olvasmány. Saját élményeiből már jóval többet megirt Számadás /Bp. 1955/ cimü önéletrajzában. Útközben cimü kötetének /Bp.1954/ két részlete is foglalkozik Balmazújváros történetével: Az_én_tanitóim a község első világháború előtti oktatásügyéről, az Igaz történet egy falurólpedig az 1897-1945 közötti agrárszocialista mozgalmakról közöl adalékokat. Utóbbi témával, közelebbről az 1908-as esanényekkel tudományos igénnyel foglalkozik BÉRES SÁNDOR: A balmazújvárosi agrármozgalmak történetéhez /Országos Földmivelő Párt Balmazújvároson /Alföld, 1969. 9.sz. 48-52./. E párt 1908, április 12-én kelt kiáltványát és programját, szervezeti szabályzatát teljes szöveggel közli MÉREI GYULA: A magyar polgári pártok programjai /1867j-918/ /Bp. 1971. 344-350/.

1911-es statisztikai adatokat tartalmaz FÉNYES SAMU szociológiai ianulmánya:

A balmazújvárosi nép Ínségének okai /Huszadik Század, 1912. 537-553./. Az 1919- 1923-as évekről ÓNOSI LÁSZLÓ közöl részleteket - levéltári források nyomán-, Négy_év az ellenforradalom történetéből /Adalékok Balmazújváros történetéhez/ /TÉF 1971. 15—36./ cimü müvében. Egy fontos mozzanatot emel ki FEHÉR ANDRÁS:

A balmazújvárosi agrárproletárok megmozdulása a földért 1921-ben. /Alföld,

1959. 3-4. sz. 150-153./, Hasonlóan alapos munka NAGY SÁNDOR A.z 1932-es balmazújvárosi tüntetés /Alföld 1955> ?.sz, 51-61*/ cirv’i cikke amely a törvény-