Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 692 -HAJDÚSZOBOSZLÓ

Mindmáig az egyetlen történeti összefoglalás a városról MÁLNÁSI ÖDÖN alig 36 oldalas könyvecskéje - Hajdúszoboszló története /Debrecen, 1928/ amely 1920-ig halad időben, s kicsiny terjedelme ellenére sok adatot közöl, levéltári forrásokat Í3 felhasznál. Rendkivül szerény.igényű történeti bevezető van CSÖMÖR ERNŐ, HUSZTI ELEK és SZEGEDI JÁNOSNÉ idegenforgalmi városismertetőjében: Hajdúszoboszló /Bp. 1955/. A Hajdúszoboszlói hajdúk 1849-es zászlójáról irt GEÖNCZY JÓZSEF A Bocskai-zászló történetéhez /DSz 1930. 489./ cimü közleményében. MÁLNÁSI ÖDÖN A szoboszlói juhászat /Néprajzi Értesitő, 1928. 57-78./ cimü néprajzi tanulmányában gazdasági adalékokat hoz. Történeti viszszapillantás vezeti be BALOGH ISTVÁN szociográfiai vizsgálatát -_BgY_alföldi kisváros /Válasz, 1938. 95-104./-, amely az 1930-as évek második felének Hajdúszoboszlóját mutatja be.

VÁMOSPÉRCS

Vámospércs történetéről tudományos közlemény eddig még nem látott napvilágot, kivéve DANKÓ IMRE néprajzi tanulmányának - Két_homoki_ha^dúváros

í^ezése /DMÉ 1968. 255-322./ - ilyen vonatkozásait. A helység kapitalizmus kori fejlődését csupán a hajdúság /a Hajdú Kerület, Hajdú vármegye/ történetével általában foglalkozó, fentebb felsorolt munkákból ismerhetjük meg, roppant hézagosán.

KÖZSÉGI LEVÉLTÁRAK

Bihar és Hajdú megye községeinek kapitalizmus kori történetéhez számos adalék, adat található a bibliográfia bevezető fejezetében, továbbá a megyei levéltáraknál emlitett összefoglaló munkákban, statisztikai és egyéb adattárakban. Ezekhez kapcsolódik KLINGER ANDRÁS összeállitása: A^néjDmozgalom főbb 2É2Í: §i1901-1968 /Bp. 1969/.

A Bihar megyei községekről külön-külön szó esik'a Bihar_vármegye_és Nagyvárad /Szerk. Borovszky Samu; Bp. 1901/ cimü kötetben. Rövid ismertetéseket közöl a Bihar vármegye /Szerk. Nadányi Zoltán; Bp. 1938/ cimü kiadvány is,

FÓRIS ANNA és KERTÉSZ JÁNOS tollából, Bihar-vármegye községei cimmel /468-5H/.

A megjelenés időpontját közvetlenül megelőző évekre vonatkozóan fontos történeti forrás LAKOS LAJOS Biharmegye helységnévtára /Nagyvárad, 1891/ cimü könyve, továbbá SIPOS ORBÁN három füzete: Biharvármegyei községnevek /Nagyvárad, 1889/; Biharvármegye_a_népesedésii._vallásiA_nemzeti3égi_mozgalraak /Nagyvárad, 1903/; Bihar_megyei_helynevek /Nagyvárad, 1911/.

Néhány községet mutat be NAGY MÁRTON: Bihar__yármegye_köz2onti_j>árása ismertetése /Gyoma, 1910/. A falukutató mozgalom egyik terméke HUNYADI FERENC szociográfiája: A kismarjai kerület községei /Bp. 1938/. A sárréti településekről szól OSVÁTH PÁL máig nélkülözhetetlen munkája: Bihar vármegye sárréti járása leírása /Nagyvárad, 1875/. Ugyancsak a sárréti községek vonatkozásában használható . vADAY PÁL levéltári adatokat is feltáró könyve - Békés jnegye_városainak_és községeinek története /Békéscsaba, 1960/-, amely betűrendben közli anyagát.

A megjelenésekor Hajdú vármegyéhez tartozó községeket a Haj_dúvarmegye és Deb£2222-22i_ki£i_Y§£22_2£§^ tár a /Debrecen, 1937. 157-176./ és a Debrecen_sz.kir. YÉ£22_22_N§júú_yármegye /Bp. 1940/ cimü kiadvány függeléke ismerteti. Fontos