Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

Bibliográfia

- 686-várat magára, kevés kivételtől eltekintve. A fentebb emlitett szintetizáló igényü munkák és a különféle adattárak ezen időszak kutatói számára is tájékoztatást, segitséget nyújtanak. Forrásértékű, sokoldalú adatokat hoz a város akkori állapotáról a ZELIZY DÁNIEL szerkesztésében, 1882-ben megjelent Debrecen gzabad királyi város_egyetemes_leirása_cimü kötet. Tárgykörök szerint mutatja be Debrecent, rengeteg statisztikai adattal. A Debrecen sz. kir. város. A_város ?Bi£iax_Í2Í222_á2_Í2Z2Í2_£2KiÉ_á£Í2!EÍ2£á§b22 /BP* 1931/ cimü kiadványban egy viszonylag hosszabb fejezet foglalja össze a város köztörténetét a kiegyezéstől az első világháborúig: BOLDISÁR KÁLMÁN: Debrecen_szi_kir_1_város_torténéte_1867- 1914 /152-186./ "Szociográfiai vázlat"-nak nevezi munkáját KOVÁCS GÁBOR, aki a 20. század első évtizedeinek Debrecenét mutatja be, az általa meghatározott műfaj szabályai szerint: A kálvinista Róma /Bp. 1917/. A századforduló Debrecenének szellemiségéről ad hiteles képet CZIKE MIHÁLY monográfiája: Móricz Zsigmond útja a forradalmakig /Bp. 1960/. A város gazdasági helyzetének alakulására nézve felbecsülhetetlen adatokat tett közzé ZOLTAI LAJOS: Debrecen^Jíözgazdaság^adatok /Bp. 1904/; uő: Debreczen_va^on^eher_mérlege_._/Kivonat ugyanllyen_czimü h23szabb_közgazdasági_tanulmányból /DKK 1904. 95-103./. A Debrecen életében oly fontos szerepet játszó mezőgazdaság fejlődéséről sokat megtudhatunk SZÜTS MIHÁLY állapotrajzaiból: 52^F2222_5^z2Sazá22ÉSa2aí£_Í2Í22i2SÍ_ál^a22Í.a /Debrecen, 1882/; Debrecen mezőgazdasága /Debrecen, 1892/. A korabeli viszonyokat ismerteti A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamarai kerület mezőgazda.sági főbb viszonyainak leirása az 1867-ik évtől 1876-ig terjedő időszakra vonatkozólag /Debrecen, 1879/. Tudományos munka BALOGH ISTVÁN értékes különnyomat a: A debreceni belsólegelő és £2Í22zíáaa_i§Z^l]!’a2 /Debrecen, 1936/. Elsődlegesen adatközlés ZOLTAI LAJOS füzete: Birtokm£goszIás_Debrecenben /Bp. 1900/. DOBRAY JÓZSEF: Emlékirat Debrecen sz. kir. város polgárainak tanya és kaszálóbirtokaik állapotáról. /Debrecen,1865/ KERTÉSZ ISTVÁN Debrecen_és_az_állattenyészt és /Debrecen, 1910/ kapcsolatáról irt, ma már csak itt-ott használható könyvet. A Debrecen környéki - beleértve a Hortobágyot is - pásztorkodás'legteljesebb, legértékesebb történeti feltárása SZABADFALVI JÓZSEF nevéhez fűződik: Az extenziv_állattenyésztés_Magyarországon /Debrecen, 1970/. A rideg és belterjes állattartás kettősségét elemzi BALOGH ISTVÁN: Pusztai_legeltetási_rend_Debrecenben_a_XVIII=XIX._században / Ethnogr?:.|>hia, 1958. 537-566./. BA.L0GH ISTVÁN egy korábbi tanulmánya - A_jószág_teleltejtése Debrecen_környékén /Debrecen, 1938/ - szintén ezzel a témával foglalkozik. A hortobágyi juhtenyésztés eredetét, jelen helyzetét kutatta HANKÓ BÉLA: A_magyar í2^_2I!2^2t2±-52iíj§_ɧ_Í2l2a2 /Debrecen, 1937/; uő: Az_ősi_magyar_fekete_juhnyáj /Debrecen, 1941/. A debreceni lótenyésztés kérdéseit taglalja, majd a fogatosok, talyigások foglalkozásának, társadalmi helyzetének leírásával folytatja érdekes, tartalmában egyedülálló tanulmányát BALOGH ISTVÁN: A_lófogatok_Debrecenben_a XVIII-XIX^században 1-3. /Ethnographia, 1965. 161-186; 1966. 74-92., 229-253./.

Debrecen dualizmus kori politikai törtáne 'rol is számos adalékot közölnek az utóbbi évék sajtótörténeti dolgozatai. EMBER ERNŐ a századfordulóig isin tetiL a fontosabb debreceni lapok történetét: A_debreceni_időszaki_sajtó

1867-1900 1-2. /A Debreceni KLTE Könyvtárának Évkönyve 1955. I. rész. 261-370. 1956. 77-142./._BÉNYEI MIKLÓS egy fontos mozzanatot emel ki: Egykorú debreceni ia22lS_a_2Éí!izai_lS25522í!2i /Alföld, 1971. 5.sz. 55-61./. A sajtóanyag alapján készült MERÉNYI LÁSZLÓ cikke: Antimilitarista mozgalmak Debrecenben az 1912-13.