Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)
XV. és XXXII. fondcsoport. Gyüjtemények
- 637 lakaimat) ól felhasználható okmányok, emiatt a levéltár közmüvelési feladatkörének ellátása során hasznosan és tanulságosan értékesít hétok. A kéziratos térképekről önálló kiadvány született 1972-ben, ezért ezeknek jelentőségét e helyen nem ismertetjük annál is inkább, mert a levéltári forrásokról szóló munka első kötetében a térképekről már szó volt a IV.A.1021. fondtörzsszárná anyag bemutatása kapcsán. Hasonló gyűjtemény található a levéltár őrizetében a képekről, amelyekről darabszintü segédlet áll rendelkezésre. A képek ugyancsak elsősorban kiállításokon hasznosítható történeti forráaok, azoknak az épületeknek, ünnepségeknek felvételei, amelyek a képeken láthatók, olyan mozzanatokról számolnak be, melyekről Írásos emlékek alig vannak. Már régen megsemmisült házakról, el sem készült szobortervekről, továbbá személyekről készült felvételeket találhatunk a gyűjteményben, ezért fontosságukra e helyen is felhívjuk a figyelmet. Ugyancsak gyűjteményként kezeli a levéltár az 1919 áprilistól 1920 márciusig Debrecenben tartózkodó román megszálló hadsereg működésének egy-egy emlékét. Dr. Réczey Sándor visszaemlékezései örökítették meg e kornak döntő eseményeit, s az ő naplója alkotja a gyűjtemény gerincét. A mellékletek között egykorú felvételek találhatók a Magyur-Román Összekötő Hivatal iratain kívül. A tudományos kutatás ezeknek az emlékeknek feldolgozásával már foglalkozott Soós Pál disszertációja révén. De felhívjuk a figyelmet arra, hogy az iratok nem tájékoztatnak a román megszállás sok eseményéről, a kutatást ki kell egészíteni a debreceni polgármesteri iratok tanulmányozásával. A Palmy család ügyvédi iratai 1855-ig nyúlnak vissza. A család két ügyvédtagja: István és Kálmán gyűjtötték össze azokat a peres és pérenkivüli iratokat, amelyek különböző birtokok gazdasági és jogi helyzetét világítják meg. Többek között Balmazújváros, Hosszúpályi, Érkeserü történetét érintő okmányok találhatók a gyűjteményben, amelyeknek jelentőségét az a körülmény emeli ki, hogy Dalmy Kálmán éveken át a Semsey grófok jogtanácsosa, volt, Ilyen minőségében a megnevezett községek nem egy uradalmi elszámolását őrizte meg. Az iratok kifejezetten a gyűjtők ügyvédi ténykedése során keletkezett okmányokat tartalmazzák s bár a Semsey uradalom történetére vonatkoznak, mégsem nevezhetők uradalmi levéltári anyagnak. A levéltárba magánadomány révén kerültek 1962-ben, majd 1963-ban kerültek rendezésre. A Debrecen váfos területén működött egyesületek feloszlatása alkalmával a polgármesteri hivatal I. fokú hatósága egységesen kezelte mindazokat az irattöredékeket, amelyek az adott egyesületek korábbi működését, felülvizsgálatát, számadásait okmányolták. Az iratok között 1890-1951 között keletkezett feljegyzések találhatók, éppen ezért a tőkés társadalom társadalmi életének r.egvilágitására nagy jelentőségüeknek tekinthetők. Vannak olyan egyesületi iratok, amelyek maguknak a szervezeteknek működése során keletkeztek, de azokat a levéltár az "Egyesületek" fondcsoportjában kezeli. Viszont a most tárgyalt gyűjteményben elsősorban a ható-sági engedélyezés, ellenőrzés kapcsán felvett különböző jegyzőkönyvek és más okmányok kerültek megőrzésre. Senki sem nélkülözheti a fondban kezelt iratok tudományos átvizsgálását, ha akár az egyesületi életről, akár a Szervezkedésekről kíván kutatást folytatni annak ellenére,'hogy legtöbbször inkább csak a feloszlatás, vagy megszűnés körülményeiről kap tájékoztatást. Az
