Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

XII. fondcsoport. Egyházi szervek

- 616 -dött meg a debreceni táraház főnökének, amelyben engedélyezi, hogy a társház levéltárából átadhassa az elemi iskola részére, illetőleg az iskola irattárában való további megőrzésre az őket illető iratanyagot. Ezzel az iskolának külön irattára alakult, s a kutató azon a vonalon folytathatja munkáját, ha iskolatörténeti adatokat gyűjt.

Ezeken túlmenően jelentős birtokügyekre vonatkozó iratok is találhatók.

Az 1908. szeptember 9-i keltezésű okmány fontos dokumentum annak a kutatónak, aki a társház történetével foglalkozik, mert az egyik melléklete jól használható vázlatrajz a régi és új épületek helyéről, melyből világosan megállapítható, hogy mely területek hol állanak és a régiek hol állottak.

Könyvészeti szempontból értékesíthető lehet az az 1902-ben kelt tartományfőnöki felhivás, melyben kérik a társházfőnököket annak a bejelentésére, hogy társházi könyvtáraikban találhatók-e olyan Párizsban megjelent könyvek, amelyek a MIGNE-féle Patrologiae cursus... cimü sorozatból valók volnának. Néhányról tettek jelentést az 1880. február 21-i keltezésű levélben a lengyelországi piaristák segélyt kértek a magyarországi piaristáktól, stb.

A házfőnöki levelezés 1909-1990» évekből a társház személyi állományáról való kimutatásokat, áthelyezési iratokat, a magyarországi tartományi rendtagok névsorát, birtokügyekre vonatkozó feljegyzéseket, felsőbb egyházi hatóságok és házigyülések jegyzőkönyveit, suffragiumokat, leltárakat és egyéb vonatkozású anyagot tartalmaznak.

Néhány tárgyra ez úton is felhivjuk a figyelmet: 1909-ből az egyetemes kegyestanitórend tagjai rendfokozatának hivatalos megállapitása; 1910-ből felszólítás az egyházi főhatóságok részéről eskü letételére a vallási modernizmus megszüntetése érdekében; 1911-ből vázlatos feljegyzés a társház történetéről. /Tört. forrás/; 1912-ből Firtinger Jakab szerzetestanár magánkönyvtárának a jegyzéke. Ez abból a szempontból érdemel figyelmet, hogy jelzett időben milyen könyveket gyűjtött egy müveit paptanár. 1913-ból a piarista iskolai rendtartás-tervezet indokolása és tartalmi vázlata; 1915-ből Pintér Pál szerzetes tanár 773 darab diapozitív lemezt hagyott az iskolára, amit leltárba vettek; 1918-ból a szerzetestanárok nyilatkozata arról, hogy csatlakoznak a szerzetestanárok tanácsához; 1919-ből a társház főnökének beszámoló jelentése a tartományi rendfőnöknek a társház életéről és tevékenységéről 1919 március 21, augusztus 31« között, A társház története szempontjából és politikai okokból van jelentősége. 1920-ból egy adományozási okirat, amely szerint a debreceni zsidóság 40.000 korona alapitványt tesz a piarista társház javára, ugyan ebből az évből a Kolozsvári Báthory-Apor Szeminárium iratai, 1925-ből a reálgimnázium átadás - - átvételéről szóló okmány; 1933-ból a római rendőriőnökség körlevele a reformokkal kapcsolatosan, utasítások a reformok végrehajtására. A kato.likus középiskolák Igazgatóinak és tanárainak fegyelmi szabályzata; 1935-ből a tartományi rendfőnök leirata a társház főnökének és a gimnázium igazgatójának a társház és gimnázium viszonyának szabályozásáról; 1936-ból a hercegprímás körlevele a nemzeti érzés erősítéséről; 1937-ből Kemény János szerzetestanár könyvhagyatékáról figyelmet érdemlő katalógus; 1944-ből: Jelentések a debreceni bombázásokról és különösebben a társházat ért károkról az egyházi főhatóságnak, egyben segélykérés a rombadöntött épületek újjáépítésére, kijavíttatására. A társház