Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

XII. fondcsoport. Egyházi szervek

- 612 -Részletesebben az alábbiakban ismertetem a piarista iratokat:

A RENDET ÉRINTŐ TESTÜLETI IRATOK 1712-1948

Mint már előbb is jellemeztem, itt csak 1849-től ismertetem a levéltár anyagpt. A főcsoporton belül az alábbi négy köteg található:

Házigyülések jegyzőkönyvei 1836t1948.

Ebben a csomóban egyetlen feudáliskori jegyzőkönyv van, a többi 1864-től folyamatosan található. Ezek a házigyülési jegyzőkönyvek már magyar nyelven készültek. Felhívom a kutatók figyelmét, hogy házigyülési jegyzőkönyvek a csomón kivül, más kötegekben is szép számmal találhatók. Mivel mind társháztörténeti, mind helytörténeti szempontból fontos források, egyéb csomók ismertetését is át kell nézni; természetesen gazdaságtörténeti szempontból is jelentősek ezek a források. A jegyzőkönyvek összeállitásának szempontjait a felsőbb egyházi hatóságok szabályozták. Az elkészült jegyzőkönyveket jóváhagyásra az elöljáró egyházi hatósághoz terjesztették fel, s a határozatokat csak a jóváhagyás után hajthatták végre. A közvetlen elöljáró hatóság a magyarországi tartományi rendfőnökség volt.

A jegyzőkönyvek alapján a tartományi rendfőnök is elkészitette jelentését meghatározott időszakonként a piaristák legfelsőbb központi szervének, a Rómában székelő főkáptalan rendfőnökének a magyarországi tartományi rend helyzetéről.

A házigyülési jegyzőkönyveknek főbb pontjai a következők voltak: a társház alapítványi és szerzeményi tőkéjének állapotáról és kezeléséről való jelentés; beszámoló a belső és külső ingatlanok helyzetéről, gondozási módjáról, a jószágtartás mértékéről; az épületek állapotáról, egyéb helyeken levő gazdasági épületekről* A debreceni társháznak ebben az időszakban a debreceni Ondódon, a Postakertben, a diószegi és szentimrei szőllőkben voltak gazdasági épületei; javaslatok az esetleges tatarozási munkákra, szükséges új épületek emelésére; egyéb gazdasági kérdések megvitatása.

Évente általában 2-2 házigyülést kellett tartani, szükség esetén rendkívüli házigyülés is összehívható volt.

Ebben a kötegben az 1869-1948. évek közötti jegyzőkönyveket találhatjuk.

Az 1876. január 8-i, január 12-i és április 17-i jegyzőkönyvek mellékletei; között található Somhegyi Ferenc tartományi rendfőnöknek az a rendelete, melyben kötelezővé teszi, hogy az eddig "gazdasági gyűlések" cimen tartott üléseket a jövőben "házigyülések" néven tartsák évente két Ízben: a betakarítás után és a tavaszi munkák megkezdése előtt /novemberben és áprilisban/. Újra szabályozta a házigyülések tárgysorozatát, egységesen a magyarországi tartomány minden társházában. Az 1878. évi jegyzőkönyvek mellékletei között igen értékes forrásanyagnak tekinthető rendtörténeti, társháztörténeti és gazdaságtörténeti szempontból az a jegyzőkönyv, amelyet a Békeffy Károly kormánysegéd vezette bizottság vett fel a társház vagyoni helyzetének felülvizsgálata alkalmával. Ebben a jegyzőkönyvben a bizottság beszámol szerzett tapasztalatairól, a társház vagyoni helyzetéről és a gazdasági ügyek vezetéséről. A bizottság a padlástól a pincéig mindent alaposan megvizsgált. Felmérték az ondódi tanya és az ottani földek állapotát, a postakerti szőllő helyzetét. Tüzetesen átnézték a számadási könyveket, foglalkoztak a cselédség helyzetével. Junius hó 5-6-án a társház érmelléki szől-