Komoróczy György (szerk.): A helytörténetírás levéltári forrásai 2. 1848-1944 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 4. (Debrecen, 1972)

XI. fondcsoport. Gazdasági szervek

- 593 -rúsitásából keletkező tőke 50,000 Ft-ra terjedő hányadát új létesítménybe fektesse, 1864-ben a közgyűlés szervezőbizottságot küldött ki, amely az alapszabály tervezetét csak 1868-ban nyújtotta be, amelyet a közgyűlésen elfogadott. A takarékpénztár első közgyűlése 1870. február 6-án volt.

Az intézet tőkéje községi tulajdont képzett, amely felett a városi képviselőtestület rendelkezett. Legfőbb kormányzó szerve a közgyűlés volt, annak tagjait a városi képviselőtestület, a városi tanács, a takarékpénztári igazgatóság és felügyelőbizottság küldte ki. A közgyűlés elnöke hivatalból a város főhadnagya, illetve később polgármestere volt. A takarékpénztár ügyintézését az igazgató vezetésével 24 tagból álló igazgatósági választmány tartotta kezében. Az ügyintézés az 5 tagú felügyelőbizottság ellenőrzése alatt állott, de voltak függetlenített tisztviselők is.

Az intézet célja az alapszabály szerint "a városban levő jótékony alapok biztos kezelése, jövedelmeztetése, a lakosság szorgalmának, takarékosságának fejlesztése és hiteligényeinek kielégítése" volt. Ennek érdekében kölcsönöket nyújtott ingatlanvásárlásokra, magáncélokra. A tiszta nyereség egyharmada a város házipénztárába futott, egyharmada az alaptőke bővítésére szolgált, egyharmadát a működtetésre fordították. Az intézet szakmai felügyeletét az országos pénzintézeti központ gyakorolta; a jelentéseket, a zárszámadásokat, - a felhasználás jogosságát is elbírálva - a városi képviselőtestület közgyűlése vizsgálta meg. 1881-ben Hajdúböszörményben egy "Részvénytársasági Takarékpénztár" is alakult, amely a várostól függetlenül magántőkések intézeteként működött.

A megmaradt iratok eléggé gazdag anyagot tartalmaznak az alapításra, a közgyűlések tárgysorozati pontjaira, a vezetőség személyi összetételére, a vagyonalakulásra, az üzleti tevékenységre, a szervezeti formákra vonatkozóan.

Az egész fond anyaga 1948-ban került a városi tanács igazgatási osztályának birtokába, amikor nagyfokú selejtezésen esett át; nincs kizárva, hogy a hiányzó iratok, többek között az eredeti jegyzőkönyvek akkor tűntek el. A fondot a városi tanácstól a levéltár 1952-ben vette át.

Tőkés vállalkozásnak minősül a hajdúhadházi Egyesült Pénzintézetek Részvénytársaság. amely 1927-ben két intézet fúziójából alakult meg. Az egyik a Hajdúhadházi Gazdasági Bank volt, amely 1906-ban jött létre, a másik pedig a Hajdúhadházi Részvény Takarékpénztár, amelynek keletkezési ideje 1882. Az iratok, sajnos, a háború alatt nagyrészt elpusztultak, csupán néhány könyvelési feljegyzés, illetőleg főkönyvi számla maradt meg.

Az országos szövetkezeti hitelintézetek iratai közül több került levéltári őrizetbe. Ezeknek részletes ismertetésétől előtanulmányok hiján el kell tekintenünk.

Jegyzetek

1,/ Sárközi Zoltán: Útmutató az üzemtörténeti kutatásokhoz, 1970, Bp. Orsz. Népművelési Tanács kiadványa. Lásd még Vigh Károly cikkét: Üzemtörténet, üzemi krónika cimén a Honismeret és Helytörténet c. kiadványban, Bp. 1970.

Szűcs Ernőnek több tanulmánya jelent meg az Alföld c. folyóiratban, valamint a Hajdú-Bihari Naplóban. V«ö. még Szabó Miklós dolgozatával Az üzemtörténet Írásról cimen, amely a Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez c. kiadvány 1972, Debr. számában jelent meg.